Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

II. A VENDÉGFOGADÓKTÓL A SZÁLLODÁKIG A miskolciak, de a városunkon átutazók előtt is közismert a Csabai kapu, a Szentpéteri kapu, a Győri kapu és a Zsolcai kapu elnevezés, amely a városba be-, és a városból kivezető négy főútvonalat jelöli. A belvárosban fogalommá vált a Sötét kapu, de már elenyészett az egykori Fábián kapu neve. E helymegjelölésekben annak az emléke őrződött meg, hogy a mai Miskolc történelmi, avagy középkori területe olyan zárt egység volt, amelybe csak szigorúan őrzött kapukon át lehetett bejutni, vagy kimenni, azaz a várost csak ezeken át lehetett megközelíteni.

63 Miskolc város jegyzőkönyve 1683ban említi, hogy a sokadalomra, azaz a vásárra „ ... az város kapujin az kapusoknak legyen szorgalmatos vigyázások és csak egy Szekeret is be ne bocsássanak Városunkra, az város Bírája híre nélkül."

64 A Szentpéter kapunak a korábbi időszakban - a mai minorita templom helyén állott egykori templomról - Nagy-Boldog asszony kapu volt a neve, a Csabai kaput a 19. században s azt megelőzően mindszenti kapunak is nevezték, a Győri kapu pedig a Hunyod utcai kapu nevet viselte. Az egykori Fábián kapu emlékét sem hely-, sem utcanév nem őrzi. Ebből az utcából nem lett városból kivezető főút, hiszen ez a Bábonyibérchez, ül. az itteni szőlő- és szántóföldekhez kapcsolódó helyi forgalom lebonyolítására szolgált. A Zsolcai kapu és Dőry palota, valamint a mellette lévő kúria áthidalásával keletkezett Sötét kapu, szemben a korábbi középkori eredetű útjainkkal és kapuinkkal, 18. századi eredetű. Ezért is van az, hogy mindkét - bár jellegében más —kapunk elnevezését kezdettől fogva napjainkig megőrizte. Érthető, hogy a négy út közül legforgalmasabb, a Pest-miskolci kapcsolatot biztosító Csabai kapu előtt, tehát még a város határán kívül alakult ki legnagyobb 18. századi vendégfogadónk, a Zöld-fa. A kapun túl, a város területén az út elágazott. Északra a mai Szemere utca nyomvonalán lehetett eljutni a Szinván átvezető hídig, (a későbbi Forgó-híd) amelynek innenső oldalán állt a Fehér Csillag vendégfogadó, a túlsó oldalon pedig a Három rózsa fogadó. A városba a másik út a tapolcai apátság Bárány vendégfogadója előtt, majd az Alsó Papszeren át (mai Rákóczi út) vezetett, s a Szinva-hídon átkelve lehetett eljutni a város középkori piacterére, amelyet csak a 18. század végén zárt le a Sötét kapu. A Sötét kapuval szemben a Piac utca-Czikó utca (ma Kossuth út) kereszteződésének keleti sarkán állt a tapolcai bencés apátság 63 Nyiry D., 1926. 3-6. 64 Myjk. 1.418. 36