Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

Mandula Saft, Bis Almából készült Szutz, Egész Barack Szutz-ban, Fejér lekvár, Tsokoládáb ól készült Fagylalt, Vakart Bis Körte Lekvár, Tzitrommal főtt Birs Körtvé Lév, Fenyő mag Szutz, Tengeri Baraczk egészben, Által szűrt veres Rósás Nád-méz, Által láttszó száraz Bis Körtvé Miv, Viola Lév, valamint Lemonáda; Tczitrommal főtt Birs Körtvé Lév: „Végy fél messzely tiszta Birs-Körté levet, másfél messzely hideg Nád-mézet egy vagy más fél Tzitromot metéld bele levelekre, héja nélkül. A héját égesd le, hogy bőrös ne legyen, főzd meg jól, hogy az ereje mennyen, szűrd le róla, s ereszd fel Tojás-fejérjivel, végy bele aztán egy vagy fél tzitrom levet, a mitsoda savanyúra szereted, főzzed, mint más levet, s kész." (36. sz. recept.) . Fenyő-Magy Szutz: „Végy szép érett Fenyő-Magot. Tölts reá friss Vizet, állyon benne nyoltz Nap, vegyed aztán a Fenyő-magot a Vizével együtt, tedd tűzhöz, és főzzed lassan. Keverd lassan, hogy meg ne ragadjon, így főzzed három vagy négy Nap, azután verd által Szitán, az átal vertet Főzzed, még meg nem sűrűsödik. Szüntelen keverni kell, mert könnyen hozzáragad" (37. sz. recept.) Az ún. miskolci szakácskönyv példáit hosszasan sorolhatnánk, amelyek a 20. század emberének minden bizonnyal tanúságul szolgálnának. A kiragadott és bemutatott példák jelzik a 18—19. századi elődeink szakácsmesterségbeli készségeit. Úgy tűnik, hogy e receptekből is sokat tanulhatunk, de e fejezetünket teljesebbé akkor tehetnénk, ha mód nyílna a szakácskönyv teljes anyagának Önálló követben való megjelentetésére. 140