Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)
história. Itt tárgyalják meg a helyi és országos politikát. Itt felejtik el a haragot. Itt fogadnak barátságot. Itt születnek régidőkből fogva a miskolci nóták." (82. kép). A borházak a sorról sorra, pincéről pincére kerülő látogatások és vendégeskedések alkalmával játékos pincéző szokások alakulóhelyei voltak. Sajátosan miskolci szokásként ismerjük a „bujdosó pohár járatását". A bujdosó pohár talpatlan, gömbölyű fenekű, kézről kézre járt, egyenként fenékig kellett inni, mert ha letették feldőlt. 229 Még az 1930-as évek vége felé is azt írták a miskolci idegenforgalmi tájékoztatók „Nyáron hétköznapokon is, hivatalos órák elmúltával, üzletzárás utáni munka végeztével az Avasra ment a miskolci polgár, feledni a nap gondjait, vidám poharazás közben a família körében, vagy barátok társaságában" (83. kép). 230 A magánpincék számosában versek születtek, s rendszeresen vezették a pincenaplót, amelyek közül néhány még biztosan található Miskolcon. A verselő tréfacsinálók között Sassy Csaba volt az egyik legismertebb. Azavasi pincéről ekként szól: „Ki napjait már megszámláltnak érzi / S aki fölött a gond kuvikja szól, / Mámort tetézni, bánatot felezni / Töltsön az Avas óboraiból.* 23 ' Egy korábbi versében, amelyet 1921-ben írt, így vall az Avasról: „Nem is jár hiába, akár honnan, akár merről / száz mérföldnyi járóföldről, visszavágyik mindig / csak az Avas oldalába." 2 32 A magánpincében nem csupán a helyiek látogatták egymást, hanem gyakorta megfordultak irodalmi, művészeti és tudományos életünk jeles személyei; kiemelkedő alakjai is. A nevezetesebb, ismertebb pincék közül így kiemelkedik egy, (Avas, Középsősor 648. sz.) amelyen tábla hirdeti: „Itt volt utoljára gondtalan és boldog Móra Ferenc." Mórát számos kapcsolata közül is erős szálak fűzték a város tudós történészéhez Marfalaki-Kiss Lajoshoz. Marjalaki vendégeként gyakorta ült a pince előtt, szakmai kérdésekről beszélgetve és elmerengve a világ dolgain. Kozma Andor „Pince soirée" c. versében pedig így ír: Polgár vagy szép Miskolcz városában s ez rajtam kissé látszik is talán. Megsúgom azt is, követem alássan, Van egy pincém az Avas oldalán. Ez a pince legfőbb gyönyörűségem, Mély, mint a bánya, szagos, mint a rét.. . ,,a3 3 229 Dobrossyl.-VeresL., 1979. 37-39. 230 Miskolci Kirakat, 1936. 23. 231 Miskolci Kirakat, 1936. 21. 232 Idézi: Leszih A., 1921. XXI. évf. május 15, kézirata megtalálható: HOM. NA. (Néprajzi Adattár) 587. 233 Idézi: Szendrei /., 1911. 5. 588. A vers megjelent a Magyar Jövő Naptárában 1929. 120. Kézirata: HOM. HTD. 69. 5. 4. 118
