Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

Bábonyibérc-völgyben vettek 16 frt.

216 1639-ben Makiári Zubor Márton miskolci prédikátor „vött az Avas völgyön egy pincét egy gönci hordó boron Melyet ő kicsinyelvén és nagyobbra ásatván, igen drága üdőben és ajtaja nem lévén az 1 hordó boron kívül rája 28. Ft. 50,— Áldomása 1 köböl volt, melyet az egri tanácsnak őkgme (őkegyelme) megadott".

217 „1639-ben Boldvai János nevű atyánk fiának attunk egyenlő akarattal egy pincének való helyet az Fábián bércén az felső sorban, melyet megásatván városunk élő törvénye szerint áldomását is atta, úgymint egy köböl bort nálunk valót. Mely pincének napkeletről Császár Miklós pinczéje, napnyugatról penigh Csányi Gáspár pinczéje vagyon szomszédságában."

2 18 1640-ben „Avas völgyön egy pincét vett Makiári pap egy gönci hordó boron, mely akkor ért volt ft. 18. megnagyobbított, s kellett rá egy hordó boron kivül 28 frt 50 dénár. Azáldomásivás volt 1640. máj. 6".

2 19 1657-ben Baráth Andrásnak pincét adnak a Szentpéteri kapun kívül az út mellett.

220 1657. Egy pincét említenek a Szentpéteri kapun kívül az út mellett a temető előtt.

2 2 ' 1670-ben pince a Jézus kútja felett.

222 1670-ben új pince a Szent Péter Kapu előtt lévő bércen.

223 1679-ben Szíjjártó András főbíró pincéjét akkor törték fel, amikor „őkegyelme a portáról való megérkezés után az német generálistól Kassára hivattatott és az város közönséges szolgalatjában volt foglalatos", ezért a tanács 40 forinttal megtéríti kárát.

224 1682-1732 között több bejegyzés foglalkozik azzal, hogy a Kőporoson lévő pincékben laknak. Persze ez nemcsak a Kőporosra, hanem az Avasra és a Tetemvári pincékre is vonatkozott. Ezért is történt az, hogy már 1724-ben a bíró kénytelen volt a templom előtt (avasi templom) kijelenteni, hogy ez a helyzet a továbbiakban nem tartható, s aki rövid határidőkön belül nem költözik le a városba, azokat a pincékből erőszakkal fogják kilakoltatni.

225 Akilakoltatás természetesen sem akkor, sem még hosszú évtizedeken, vagy évszázadokon keresztül nem sikerült, hiszen nagyon sokan voltak olyanok, akiknek a pincéje egyben állandó lakóhelye is volt. (Ld. Danyi-völgyi pincék és barlanglakások.) A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el, amikor megszerkesztette Miskolc térképét, s ennek mellékleteként elkészítette az ún. Liber Fun duálist. 1782-ben Benkő Sámuel még 1424 pin216 Mvjk. I.k. 261. 217 Mvjk. I.k. 257. 218 Mvjk. I. k. 251. 219 Mvjk. I.k. 314. 220 Mvjk. I. k. 317. 222 Mvjk. I.k. 352. 223 Mvjk. I. k. 354. 224 Mvjk. I.k. 385. 225 Leszih A., 1921. XXI. évf. május 15. 114