Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

Az első világháború ideje alatt gyengült a kultúrmunka a telepen, a már megismert körülmények e téren is éreztették hatásukat. Az egylet megtakarí­tott pénzét, mintegy másfélezer koronát hadikölcsönbe fektették. Gyűléseket is alig tartottak, legalábbis ennek jeleit a hátramaradt írások nem mutatják. Az egylet első világháború alatti és utáni meggyengülését nagy és len­dületes munka követte. Az egylet kiterjesztette gondoskodását a kulturális térről szociális területre is. Az 1925-ben bevezetett halálozási segélyt kiter­jesztették a feleség és gyermek elhalálozási esetére is. 1942-ben pedig akihá­zasítási segély rendszeresítésével igyekezett az egylet vezetősége az érdekeltek­nek segítséget nyújtani. Egyedülálló volt ez a borsodi bányák között. 1928—29-ben új termekkel gazdagodott az egyesület: 10X20 méteres nagyterem, olvasóterem, játékterem épült. Állandó mozija 1931-ben indult meg, szombat—vasárnapi rendszeres előadással. A negyvenes évekre már rádiója, 15—20 különféle napi- és hetilapja, 1500 kötet könyvből álló könyv­tára és műkedvelő gárdája adta a kulturális nevelést. Az Olvasó Egyleti alap­szabály módosítására 1941-ben a belügyminiszter utasítására került sor. A miniszteri felülvizsgálat eredménye jól látható a vegyes rendelkezéseknél, a módosítás a teljes állami ellenőrzést biztosította. A 36. pontban felsorolt esetek az egylet feloszlatását vonták maguk után, a megfogalmazás olyan, hogy beleértendő minden baloldali tevékenység is. 138 1944-ben az egylet taglétszáma 550 fo volt. Évi pénzforgalma pedig 12 ezer pengő lett. Az Olvasó Egylet, mint olyan, 1945-ben feloszlott, helyét és szerepét a szakszervezeti kultúrotthon vette át. 13 9 Zenekar A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Somsály Bányaüzemi Vezető­sége az üzem megindulása után szükségét látta annak, hogy részben munkásai­nak szórakoztatására, részben pedig azért, hogy dolgozóinak figyelmét elte­relje más, főleg politikai, gazdasági és egyéb — szerintük a munkásokra nem tartozó dolgokról — létrehozzon egy kis létszámú fúvós együttest. Ennek ér­dekében kapcsolatot teremtettek a cseh és szlovák területen lévő társüzemek vezetőségével, hogy az ottani területekről kaphassanak olyan zenészeket, kik az itt alapítandó zenekar magját képeznék. így került Somsályra Fischer Károly, ki a zenekar első vezetője volt. Jöttek még vele: Opachó (később Óvári) József és Ferenc, Bajcsek Vilmos, Helmuth Jenő, Prosek József és még egy­néhányan. 140 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom