Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

fejtésre" kértem magam. Ugyanis azok, akik ott dolgoztak, a legmagasabb juttatást kapták a természetben kiadott fejadagokból. Ekkor ismertem meg igazán és először a bányászok nehéz és veszélyes munkáját. Még egy okról hadd szóljak! A 80 évvel ezelőtt a somsályi bánya­telepre költözött és megtelepedett bányászok utódait, a ma iskolába járó gyermekeket tanítom és vezetem azt az iskolát, amit 1904—1905-ben nyi­tottak meg. Itt tanítványaimmal több éve gyűjtjük a bányászkodás tárgyi és szellemi emlékeit. A múlt ismerete nélkül nem tudjuk kellően becsülni a mát. Somsály­bánya bányászainak küzdelmeivel sok helyen találkozunk a régmúlt idők írásos anyagaiban. Büszkén tekinthetnek a ma élők és ittlakók ezekre az időkre, de kell is, hogy visszatekintsenek. A felszabadulás utáni időben a harcban edzett munkásság bebizonyította vezető szerepét — Somsálybányán is. Iyen gazdag múlttal rendelkező bányásztelepülés, a bánya lezárása után úgy tűnt, mintha nyugdíjas teleppé válna. Államunk tervszerű iparpolitikája tette lehetővé, hogy ne csak múltja, hanem jövője is legyen. A volt bányatelep 1979. január 1-től Ózd város része, peremterülete. Nevét ma már „csak" egy utcanév örökíti át az utókor számára, hogy emlé­kezzenek Somsálybányára. E munka megírása során igyekeztem széleskörűen támaszkodni a hiteles okmányokra, továbbá a ma még élő somsályi nyugdíjas bányászok és mások visszaemlékezéseire, a rendelkezésemre bocsátott dokumentumokra és fo­tókra. Nagyon sokan voltak segítségemre, hogy ilyen sokrétű anyagot tudtam összegyűjteni, amiért köszönetemet fejezem ki valamennyi segítőmnek. Meg­köszönöm lektoraimnak azt a segítséget, melyet számomra nyújtottak. Taná­csaikat felhasználva nyerte el véges formáját a kötet. Köszönettel tartozom a Herman Ottó Múzeum igazgatóságának, hogy tervbe vette munkám megjelen­tetését a sorozatban. Ezúton mondok köszönetet a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatójának, Kiss Dezső elvtársnak, aki anyagilag segítette a könyv megjelenését. Nagy Károly 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom