Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)
kezdését s hangoztatják, hogy ennek eredményétől teszik függővé további magatartásukat. Köztudatban van a munkásságnál, hogy a munkabeszüntetések megszűnése után mindenütt voltak a kormány, a vállalatok és az ő megbízottjaiknak képviseletében béketárgyalások. A munkabeszüntetés előtti és alatti tárgyalásokon több ízben hangoztattuk, hogy a bértárgyalások csak akkor indulhatnak meg, ha a munkát felveszik, most erre való hivatkozással sürgetik annak megindulását s míg erre vonatkozólag ígéretet nem kapnak, megnyugodni nem fognak." 122 Hogy ez mennyire így van, bizonyítják a következő adatok: A somsályi bányászok 88%-a állt munkába már november 13-án, ugyanakkor a termelés a munkabeszüntetés előttinek csak 54,4%-a. Ugyanerre a napra már valamennyi katonai munkatáborból hazajött valamennyi bányász. Ettől kezdve katona-bányászok nincsenek a bányatelepen. A bányászok hangulatára jellemző, hogy lecsökkentik munkateljesítményüket mindaddig, amíg a bértárgyalások eredményét nem ismerik. „Keresik az okot, hogy miért lettek a katonai munkatáborba elszállítva, miért lettek egyesek a Honvéd Törvényszék által elítélve. Mind ezen kérdések még izgalomban tartják őket, s így a teljesítmények, a termelésnek csak lassú emelkedésével számolhatunk. Tekintve, hogy a munkabeszüntetést egyelőre megszűntnek tarthatjuk, továbbiakban helyzetjelentést nem adunk." írja a bányaigazgatóság 1940. november 15-én. így a bányászsztrájk Somsálybányán november 16-án megszűnt. 123 A miskolci Honvéd Törvényszék a sztrájk szervezésében részt vettek közül több bányászt rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre ítélt. 1941. március 29-én a somsályi bányamunkások megbízottai megjelentek az üzemfőnökségen és írásbeli kérelmet terjesztettek elő, emellett annak tartalmát a nyomaték kedvéért szóbelileg is megismételték. Beadványukban a szakmánybér emelését, az élelemellátás javítását és a fejadag emelését, cukorpótadagot, a lakbér és a világítási pótlék emelését kérték. Május 13-án Somsályon újabb munkásküldöttség alakult és május 14-én a farkaslyukiakkal közös küldöttséget menesztettek a bányaigazgatósághoz béremelésért, a lisztfejadagban a fehérliszt arányának emeléséért, a be- és kiszállással töltött idő külön díjazásáért és jobb minőségű bakancsért. 124 A bányászoknak juttatott kedvezmények hatására a bányatelepen helyreállt a rend, a nyugalom és megindult a termelés. A honvédelmi miniszter parancsára megszűnt a karhatalmi készenlét és november 25-én bevonták a karhatalmat Ózdról és a környék bányavidékéről. Bevonultak állomáshelyükre a katonák. A kormányzati szervek természetesen állandóan figyelemmel 84