Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

dolgozói körében erre az időre tehető. A súlyossá váló helyzet, a háború kilátástalanságának felismerése a munkásság egy részét szervezkedésre késztetik. Ezt követően már többé nem lehetett megállítani a munkások szervezkedését Ózdon és környékén sem a RIMA üzemeinél. 1917. június 24-én Ózdon létrejött a szakszervezet, amely már új bérkövetelést terjesztett a gyár vezetői elé. Mivel azt 48 órán belül nem teljesítették és a gyár urai visszautasították, július 26-án a munkások sztrájkba léptek. A sztrájk és a RIMA meghátrálása új korszak bekövetkezését jelentette az Ózd és környéke munkásság életében és a munkásmozgalom szempontjából. Többet már nem voltak képesek a szakszervezetet teljesen elnémítani. (Vö: Bírta István: Adalékok az ózdi vasgyár munkásviszonyai történetéhez a századforduló idején valamint: Lehoczky Alfréd: Az ózdi gyár munkásainak helyzete az első világháború idején.) Bérharcok a század elején A somsályi bányászok zömét a bánya megnyitását követően a század elején a környék szegény- és nincstelen parasztjai, zsellérei tették ki. Hogy csekély jövedelmüket kiegészíthessék, nagyszámban mentek, vagy küldték családtagjaikat az ózdi vasgyárba vagy a somsályi bányába dolgozni. A községek nincstelenjeit a rendszeres kereset vonzotta. A kevés földű gazdák jövedelmét kiegészítette a bányai kereset, s ez hozzájárult a szegényparaszti gazdaság üzemben tartásához, mely így biztosította a család ellátását. A faluról bejáró bányászok létfenntartását valójában még a mezőgazdaság biztosította, így támogatta egymást generációkon keresztül a két életforma, így fért meg egymás mellett a két életszemlélet, s így konzerválódott az Ózd és vidéke munkásmozgalmában a „kétlakiság". A somsályi bányamunkásoknak ezt a kétlaki életmódot folytató rétegét, a termelésben elfoglalt kettős szerepe miatt osztályszempontból nem mondhatjuk egységesnek. Egy részük a bánya állandó dolgozója lett, ezek az agrárproletár családok közül kerültek ki. Míg nagyobb részük a faluról bejáró bányászok — a tavaszi mezőgazdasági munkák megindulásával, a munkacsúcsoktól meghatározott időben —, a bányaüzem érdekeit keresztezve, ipari tevékenységüket régi foglalkozásukkal cserélték fel. Ez adott okot arra, hogy Somsálybányán a bányászok első összeütközése a RIMA uraival 1906-ban bekövetkezett. A sztrájkra a műszakmulasztásokért kiszabott magas bírság miatt került sor. A bírság elsősorban a falusi bányászokat sújtotta. Lássuk, hogyan írja le a sztrájkot a Bányászati és Kohászati 57