Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)
gépek, a külszíni rombolások, a faanyag, robbanóanyag, karbid és egyéb felszerelések hiányában csak lassan indulhatott meg a bányaüzemben a termelés. A front elvonulása után az első, legfontosabb feladat volt a háborús károk eltüntetése, majd a bányaüzem rendbehozása, hogy a termelés beindulhasson és a termelő kapacitás elérje a felszereltsége színvonalának optimumát, majd azt túlszárnyalja. Amíg a műszaki fejlesztés és a gépesítés gyors növelésére nem volt lehetőség, addig a bányászokra, az emberre hárultak a termelés szükségszerű növelésének terhei. A munka embertelenül nehéz feltételek között, éhezve és lerongyolódva, életveszéllyel küzdve indult meg. A termelés beindulásáig, kb. újévig (1945) a szénrakodó körül kilapátolt szénből gazdálkodtak. A bánya munkásai azonnal megteremtették a kapcsolatot az ózdi Szovjet Katonai Parancsnoksággal. Huszthy Mihály bányamérnök vezetésével néhány vagon szenet szállítottak az ózdi gyárba, hogy a telep minél előbb villanyt kapjon és a bányában megindulhasson a termelés. Újév után Koseczki főmérnök és Várszegi bányamester vezetésével lassan-lassan megindult a munka. Már az 1945. év végén elkészítette az üzem vezetősége az 1946. évi előirányzatot a termelés felfejlesztését és a feltárásokat illetően. A somsályi bányaüzem ekkor is több részből állt: a somsályfői üzem, Somsályakna, Benétebánya, valamint az Erzsébet-tárnái és a járdánházi térüzemek. Az elkészült előirányzatból emeljünk ki néhány fontosabb részletet: „A somsályfői főtáróval közel párhuzamosan, de magasabb szinten van kihajtva a segédtáró, azzal a céllal, hogy vele a széntelepeket hamarabb lehessen elérni és a termelést megindítani. A két tárót egy, a mélyfeküben kihajtott sikló köti össze. A bánya műveléseiben nyert termeivények szállítását villamos mozdonyokkal bonyolítjuk le. Az üzem 7 db villamos mozdonnyal rendelkezik, melyek közül 2 jelenleg üzemképtelen. A mozdonyokhoz szükséges egyenáramot 2 db 100—100 kW-os teljesítményű motordinamó szolgáltatja, melyek a somsályfői transzformátor-központban nyertek elhelyezést. A somsályaknai műveletek az aknaszállító gőzgép megbénítása következtében szünetelnek. Az akna mélysége 52,6 m. Művelések itt az alsótelepen folytak, a felsőtelep csak nyomokban található meg. Az akna szénvagyona még kb. 3 millió q, melynek kiaknázására csak akkor kerülhet sor, ha a szállító gőzgép üzembe kerülhet. Az aknaépület körül vannak az üzemi műhelyek. A bányából kiszállított termeivényt egy rosta darabos, kocka, dió és por osztályokra különíti el, elszállítása pedig az ózdi gyárba iparvágányon történik az ózd—nádasdi vonalon. 31