Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

Borsod megye első bányász-munkáskolóniája ózd Karu-bánya mellett, tizenkét család részére (1863) Somsálybánya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ózdi járás területén, Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos patak völgyébe nyíló somsályi völgyben fekszik. Közigazgatásilag 1978. december 31-ig a hódoscsépányi községi tanácshoz tartozott. 1979. január 1-től a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 20/1978. számú határozata alapján Ózd városhoz csatolták, s ma a város egyik peremterülete. A völgy, amelyben ma Somsály fekszik, 80 évvel ezelőtt, tehát az 1900-as évek kezdetén még teljesen lakatlan, művelés alatt álló mezőgazdasági és részben erdőterület volt, hódoscsépányi birtokosok tulajdonában. Fényes Elek 1851-ben megjelent „Magyarország geographiai szótára" című könyvében a következőket írta le a területről: „Somsály-puszta Borsod megyében, Csépány falu mellett, 1112 hold területtel, melyből 240 hold szántóföld, 72 hold rét, 800 hold erdő. A völgyek lapály ain fekvő szántóföldje nyirkos homok, búzát, rozsot, kukoricát, tenkelyt, zabot, burgonyát terem. A Hódos patakja által nedvesített rétje jó réti szénával fizet. A nevezett patakon, mely a Hangonyba siet, két kőre épült halma van. Birtokosa a Csépányi család: István, Ágoston, Ferdinánd, Ignác."

20 Látjuk tehát, hogy az 1850-es években, sőt még később sem volt bánya és település Somsály-pusztán. Ózd vidéke szénbányászatának igazi fejlődése csak az ózdi gyár megépítésével indulhatott meg, hisz a nyersvas gyártásához kőszénre volt szükség. 17