Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

I. A falu története 1. A település földrajza, közigazgatás, lakóió Gömörszőlős - régi nevén Poszoba - a Sajó völgyét lezáró alacsony hegyvonulat keleti oldalán, egy Kelemér irányában lefutó völgyben keletkezett. A tengerszint feletti magassága a templom küszöbénél 231 m, a környező hegyek 300-360 ír. magasságúak. A nyugati határát a hegyvonulat gerincén húzódó csehszlovák országhatár alkotja. Keletről és délről Kelemér, északról Szuhafő határolja. A hegytetőket erdők fedik, az enyhe lejtőkön szántóföldek húzódnak, a többi területet legelőként hasznosítják. A terület csapadékát a déli irányba húzódó völgyben folyó patak vezeti le, mely a Keleméripatakba torkollik. A falu a völgy kiszélesedett területén, a patak jobb partján alakult ki. (1. kép) Földrajzi nevek a külterületen A földrajzi nevek is jól bizonyítják a település külső területének igen változatos felszínét. Felismerjük belőlük, hogy a határ hegyekkel, hegytetőkkel, bércekkel, hegyoldalakkal és lápákkal változó völgyekből, völgytorkokból áll, melyekben nagyszámú, itt kutaknak nevezett forrás biztosítja a határban dolgozó ember részére a jó ivóvizet. Gömörszőlős földrajzi neveinek gyűjtését Pesty Helynévtárának, IIa Bá2 3 lint Gömör vm. tanulmányának és az 1867-es kataszteri térképének kijegyzetelésével indultam el s ezt kiegészítettem a helyi gazdák által ismert és ma is használatos elnevezések összeírásával. Ma használatban lévő elnevezések Akasztó-hegy Akasztó-tető Babus-kert Bacso-kert Bán harasztja Bán-rét Bán-út Barbétag Barbétagi-híd Barbétagi-patak Benkő-hegy Bikás Bója-tető Buda-völgy Bőr-kűt Büdös-kút Cakó-rét Cuda Csató-bérc Csodó Déberke Delelő Disznós-mezsgye Eggerdő Bggerdő-tető Égés Egyház rétje Estók gödre Erdő alja Felső-erdő 5