Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

mellett a szekéren. A vásárokra és a közeli hetipiacokra a házkörül megtermelt feleslegeiket vitték eladni. Mákot, búbot, lencsét Putnokra, tejet, túrót, tejfelt, tojást az ózdi piacra vitték. Pogony-pusztáig gyalog mentek, hátukon a kosárral, a hátival, karjukon egy kari kosárral. Pogonytól vonattal utaztak tovább. Szívesen mentek ózdra, mert ott legtöbbször mindent eladtak. Nem kellett visszavinni semmit. Voltak, akik rendszeresen, hetenként házakhoz is hordták a tejféleségeket. Tyúkot, csirkét, libát, ritkábban kacsát mindkét helyre hordták. Rimaszécsen a házivásznat árulták, mert ott tudták a legjobban értékesíteni. Egy-egy család egy télen 10-15 szálat is szőtt (1 szál'20 m volt). így, volt mit eladni. Az erdőben szedett suskát a férfiak vitték Putnokra a zsidóhoz. Az asszonyok a vásárra inkább a házkörül szükséges tárgyak megvásárlása miatt mentek. A környező vásárokon vették meg a kékfestő vásznat, a gyócsot, kendőket, belinert, cipőt vagy éppen a teknőt, szitát, rostát. Gyakran a komótot, ágyat és a ládát is a vásárban vették meg. A szuszéket a tornaijai vásáron vették, mert környékén készítették a legszebbekét. A lócát és az asztalt maga a gazda vagy valamelyik helybeli ügyes kezű ember készítette. A kender feldolgozásának eszközeit a szomszéd községben Szuhafőn Barassó Pesta készítette a legjobban, legszebber, de Szőllősardóról vagy Alsószuháról is vásároltak. A hátit és a kari kosarat a zádorfalvai cigányok csinálták a legjobban. A szakajtót is tőlük vásárolták. A szakajtóért a fizetség annyi liszt volt, amennyi belefért a szakajtóba. A kaszát, villát,'kapákat a putnoki vaskereskedésben vásárolták. (32. kép) Az építéshez szükséges, otthon el nem készíthető építőanyagok egy részét is távolról hozták. Az erdőkben fenyőfa nem volt s így a puhafa anyagot, a könnyű gerendát, lécet és a deszkát a fatelepekről vásárolták, és szállították a fogatokkal régebben Tornaijáról, majd Putnokról. A tetőfedő cserepeket régebben az Osgyán melletti Fazekaszsaluzsánból vagy Poltárról hozták. Az országhatár megvonása után Imoláról, újabban serényfalváról vásárolták. A tetőcserép vásárlásakor több szekeres gazda besegített a fuvarozásba és egyszerre hozták el a szükséges mennyiséget. A deszka és a léc vásárlást rendszerint csak egyedül a saját fogatával végezte el az építtető gazda, mert azt hosszasan, figyelmesen kellett minőség szerint kiválasztani, válogatni. Inkább többször tette meg az utat. Az élelmiszer beszerzés nem igényelt a faluból való kilépést. A község önellátó volt, megtermett az minden gazdának. A fűszerféléket és a petróleumot pedig a helybeli szatócsnál vásárolták meg. Orvos és gyógyszertár legkö56