Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

inkban. Rövidesen teljesen eltűnnek a régi kőtornácos, fatornácos, kiugrós házak a szebbnél szebb fűrészelt díszítések. 5. Lakóházak leírása A község lakóházainak többsége az árvíz után, 1879 és 1900 között épült. Bizonyíthatóan régebbet csak egyet találtam, 1845-ben építettet, de ez is erősen átalakítva, megbontva, újabb építési hullám 1920 után volt az Amerikából küldött pénzen és a csempészettel szerzett többletjövedelemből. Ekkor kisebb mértékben a lakóházakat, nagyobb arányban a gazdasági épületeket, istállókat, csűröket újították fel. Eddigi háztípusokat megváltoztató építés 1965 után «indult meg s tart napjainkig. Természetesen egy-egy felújítás, átépítés történt korábban is, de ez nem változtatta meg a lakások korábban kialakult rendjét. A gömörszőlősi házakra jellemző, hogy három sejtűek voltak. Elsőházból, pitvarb

ól (itt pitar

) és utóházból álltak. Kétsejtű lakást nem találtam. Az utóház után egy-két esetben a komora, de leggyakrabban az istálló következett a lakóházzal egybeépítve. Az istálló különösen régebben alacsonyabb rangú anyagból és technikával épült. Az elsőházon három ablak volt, kettő az utcára, egy az udvarra nyílt. A pitvar szabadkéményes, benne a kenyérsütő kemence s erre építve vagy mellette kialakítva a főzőlap, alatta a tűzrakóhely. Egy kivételével már mind elbontották, a kemencét és a szabadkéményt bedeszkázták, majd rakott tűzhelyet és kéményt építettek helyébe. Ekkor került ki a kenyérsütő kemence az udvarra egy féltető alá a nyárikonyha után. Az utóházon az udvar felé egy ablak volt, de találtam olyan lakóházat, ahol az utóház után nem volt istálló. Itt két ablak nyílt a ház végén a hátsó kiskert felé. A pitvar és az utóház között gyakran a tornácra nyíló padfeljáró volt, melynek lépcsőzete a pitvarba mélyült be. Pince csak a felsősori lakások alatt volt, mert az alsósoron magasan állt a talajvíz. Itt találtam olyan lakást, ahol a pitvarban a bal oldali falban vagy a kemence alatt volt egy kisebb pince a krumpli részére. Ennek kialakítása azért volt szükséges és lehetséges, mert ezen a területen a házak a talajszinttől 3-5 lépcsővel magasabbra emeltek voltak a talaj nedvessége miatt. A házak falazata a már fentebb leírt talpgerendás, oszlopvázas ravás falazással, léceit falazattal, ritkábban patics falazással épültek. Az 1879es, árvíz után vályogból vagy helyben égetett téglával megerősítve épültek. A módosabb gazdák két-háromsor vályog, egy sor tégla váltogatásával erősítet33