Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

tóvályúval. A lakosság többsége itt itatja az állatokat. Azt tartják a partoldalon lévő kutak vize iható, a patakon túli ihatatlan. (15. kép) Régebben minden telken volt csűr. Funkciója megváltozott. Most nem a cséplés előtti gabonát, hanem a szénát tartják benne. A legtöbb háromrészes. Egyik oldalán a ló, másikon a szervasmarha szénája van benne. Középen a szecskavágó, ide tolják be a kocsit is, ahol a csűr mellett nincs külön kocsiszín. Némelyik csűrben az autót helyezték el. Kenyérsütő kemencét ma már csak egy-kettőt látni. Régen a legtöbb helyen a pitvarban volt. Egy ilyen ház még ma is áll, kb. 1894-ben építették. Többsége a nyári konyha végében, féltető alatt volt, de akadt szabadon álló is. Két mesterember műhelyét is találtam. Egyik egy csizmadia műhelye. Mesterségét már nem folytatja. Műhelye az első házzal szemben lévő kicsiny épület, alig 2 x 2,5 m-es helyiség. A mási-k egy bcdnárműhely. Ez az épület eredetileg egy kétsejtű gerendavázas ravásfállal készült lakóház volt. A falu végén, az iskolával aemben lévő kovácsműhelyt az 1970-es évek elején avultsága miatt lebontották. 3. A lakóház építése A lakóházakat legtöbb esetben macruk építették, legfeljebb jobban begyakorolt embereket hívtak segítségül. Kőműves és ácsmester nem is volt a faluban, de többen a környékbeli nagyobb településeken a tanult mesterek mellett dolgozva elsajátították a gömörszőlősi faházakat, raváshazakat. Régen a molnár volt segítségükre, aki az ácsmesterségben is jártas volt. Gömörszőlős hegyein, dombjain mindig sok erdő volt. Követ itt nem lehet találni, legföljebb a lapos homokkő került elő egy-egy suvadásból, homokbányából. A könnyebben megmunkálható fenyőfa sem volt honos erre. Az erdőirtás, tűzifának való vágás közben rendszeresen meghagytak egy-egy egyenes növésű tölgyfát szerfának, épületfának, s azt megfelelő vastagság elérése után kivágták s felhasználták a házépítésnél. A hegyoldalakban jól tapadó agyagot is több helyen lehetett találni. így a házépítés alapanyaga a tölgyfa és az agyag volt. Ezért Gömörszőlősön a lakóházak általában agyaggal tapasztott oszlopvázas ravásházak vagy a- századforduló táján épült vályogházak voltak. Bizonyíthatóan Gömörszőlősön a legöregebb ház egy mestergerendás vályogház, a Kassai utca 36. sz. ház. A mestergerenda alsó lapjára ez van vésve: "1845. Évben Épült". 28