Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

a lakóház, hozzáépítve a kamra és az istálló. Szemben a telek határán az utcát lezáró épület. Ez régebben pálinkafőző volt, most kamrának és szerszámosnak használják. Utoljára 1922-ben főztek pálinkát itt. Ezzel szemben van a méhes a patak partján. Mellette az ólak és a galambdúc. Az istálló és trágyadomb között egy kisebb veteményes. A patakon egy saját készítésű fahídon átmenve találjuk a nagyméretű csűrt s előtte a lóval körbe hajtható szecskavágó járgányt. Most a szecskavágót villanymotor hajtja, de a járgány még használható. Régen ezen a területen a gabonát csépelték, ezért hagytak a csűr és patak között ilyen nagy területet. A csűr mellett a tűzifa és a szerfák helye volt. Ezt a területet tekinthetjük a telek második részének, mögötte pedig a nagy kiterjedésű szilvafás. (11. kép) A Kassai utca 25. sz. belső telek az előzőekkel szemben csak egy területre szorult. A terület korlátozott volta miatt funkció szerinti megosztás nem alakulhatott ki. (12. kép) Régen n telek átnyúlt a patakon túlra. A jelenlegi terület minden oldalán épület van. A lakóházzal egybeépítve találjuk a szekérszínt, utána az istállót. A patak felőli oldalon a csűr, a trágyadomb és az árnyékszék. A következő oldalon a disznó és tyúkól, majd véggel az utcai kerítésre a nyári konyha. Régen ez a terület volt az eredeti telek lakóudvari része. A telekmegosztás után elveszítette a patakon túli területét s ezért kényszerült eqykori gazdája itt kialakítani a gazdasági területét is a lakóházzal együtt. A lakóházak csaknem minden esetben a telek északi oldalán épültek. Ez az elhelyezés biztosította, hogy a lakások bejárata déli, délkeleti vagy délnyugati irányúak és hossztengelyével mindig merőlegesek az utcára. Kivételt csak a Hevessy kúria képez, melynek tengelye párhuzamos az utcával. Egy L alakú házat is találni, oz az 1920-as években épült. A lakóháznak csak egy kisebb hányada épült közvetlen az út mellé. Ezeknél, de a többi házaknál is gyakori, hogy az első házzal szemben, a telek másik oldalán nyári konyhát építettek. Ezzel az utcakép beépültebbnek látszik. A község nyugati oldalán jellemző, hogy nem építettek közvetlen az utcasorra vagy ha építettek is, beljebb, a telek derekán is áll egy ház. A patak baloldalán a nedves, mocsaras talajviszonyok miatt jóval beljebb építették a házakat, de az 1879-es árvíz is erre figyelmeztette őket, mert az árvíz több házat elsodort a patakpartról . A község közepén összefüggő utcaképet alakítottak ki a sorosan épített házak, de oz alig hat telek szélességéig tapasztalható. A település többi része szabálytalan beépítettségű. Éppen ez adja meg a község romantikáját. A belső udvarok vizsgálatánál azt tapasztalni, hogy azok elrendeződése