Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

összefüggőbb utcakép csak a patak és az út közötti hét teleknél és a patakon túli telkek egy részénél alakult ki a lakóházak homlokzatának egyvonalban történt beépítésével, a fésűs beépítési forma szerint. Ennek korábbi, nyugodt ritmusát megzavarta az átépítések rendszertelensége. A farazatos, nyergestetős, tornácos házak között kiemelkednek az újonnan épített, jellegtelen sátortetős házak, a hangulatos vesszővonatú kerítések között a cifra, vasrácsos kerítések, hogy csak a legszembetűnőbbet említsem. A többi területen nem is alakulhatott ki az utcakép ritmusa a változatos beépítettség miatt. 2. A telek A község belső telkei a XVIII. század után csak egész kis mértékben osztódtak. Túlzott igény erre nem volt, mert a családok száma csak átmenetileg emelkedett a XIX. század második felében. Van tudomásunk arról, hogy a testvérek közötti öröklés során keresztirányú osztódás, a telek keresztirányban történt elosztása fordult elő. Ugyanez előfordult a telek egy részének megvásárlásánál is. Mindez azonban csak ritkán fordult elő. Az ősi családok közös származásának tudata még ma is viszonylag szorosan összetartja őket. Terjeszkedésre nem volt szükség, csak némi átrendeződés állt elő a házassági kapcsolatok módosulása során. A belterület nagysága lényegesen nem módosult. 1949-ben 38 holdban állapították meg a község belterületét. Ugyanakkor a községi közgyűlés elhatározta, hogy az északi területen öt házhelyet osztanak. Megállapították, hogy "ennyi a további fejlődésre teljesen elegendő". Valóban a kijelölt területet nem is vették igénybe. Az 1970-es népszámlálási statisztika szerint a község belterülete mindössze 24 ha. A község lakói földesúri jobbágyok voltak. 1785-ben 17 jobbágyot és 20 zsellért jegyeztek fel. 1851-ben 16 úrbéri, 1 1/8 majorsági telket találtak 5 zsellérrel. Földesurai nem laktak a községben Hevessi Kálmán kivételével, aki egy kisebbszerű kúriát építetett magának az 1800-as évek közepén. Ezt később, az 1910-es években két részre osztva és a telket megfelezve megvásárolták a falubeliek. (7. kép) A telek elrendezését, funkció szerinti megosztódását a telkek többségén már nem figyelhetjük meg, mert sok lakóépületet és gazdasági épületet lebontottak. A mezőgazdálkodás és állattenyésztés visszafejlődött. A fiatalabbak, munkabíróbbak ingázó nyári dolgozókká lettek s naponta eljárnak ózdra, .Kazincbarcikára. Az idősebbek ragaszkodnak a földjeikhez és azok egy részét 24