Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)
2. Adatok a történetéhez A zárt települési formák ezen a vidéken a honfoglalás után a XII. század végére alakultak ki. A korábban elszórtan tanyázó családok megépítették állandó lakhelyüket s kialakult a zárt falu. Ekkor alakulhatott ki Poszoba is. A megtelepülésnek ezen a fokán az épülő falu névadója rendszerint a települések egyik vezető személyisége, leggyakrabban a birtokosa lett. így kaphatta ez a helység is a Poszoba nevet, nely szláv személynév. Az oklevelekben írták Pozoba , Pozuba , Puzaba alakban is. 1846-ban a név kialakulását a nép így magyarázta: "Vajon az itt megtelepült szláv, morva vagy vegyes nép egy része meg nem férhetvén, nem így nógatta-e egymást az innen tovább indulásra "Potsz oda", vagy "Potsz odább 1 6 brátu!" s nem így eredt-e később a potsz odaból a Poszoba?" A honfoglalás után a terület királyi birtok lett, a gömöri varispánsággoz tartozott. A várrendszer felbomlása után királyi várnépeket telepítettek ide, kik a kis számú szláv lakosságot felszívták. Lakói mindvégig magyarok voltak. A török időkben lakosai lényegesen lecsökkentek, de a Babus és Kovács családok neve az 1551-es dézsma jegyzékben is szerepelt, s napjainkig a legnagyobb létszámmal lakják a községet. Poszoba 1232-ben és 1251-ben tűnik fel először oklevelekben Kelemérrel 17 együtt, amikor már a Gutkeled-nemzetség birtoka volt. 1232-ben a Sajókeszi határának Botó fia Péter, amjd 1251-ben apáti eladásakor készített okmányban 18 Péter fia Dorog földjeként jegyezték be. Zsigmond király egy 1397. szeptember 27-én Böszörményben kiadott oklevelében is említi Poszobát Kelemérrel 19 együtt. 1424-ben a Doby család birtoka volt, akinek a sárosi Dobon is vol20 tak birtokai. 1572-ben Serényi Mihály tulajdona lett és az 1588. évi ösz21 szeírás szerint is Poszoba birtokosa Serjenyi Mihály. 1728-ban a Pécsi családé, akitől zálogbirtokként Horváth András, Rédey János és özv. György deák Jánosné bírták. Ettől kezdődően földesurai gyakran váltják egymást. Közülük csak egy, Hevessy Kálmán lakott rövidebb ideig a faluban, ahol épített magának egy kis kúriát az 1800-as évek közepén. Az egyházi anyakönyvekben bizonyíthatóan 1868-tól 1879-ig lakott a faluban. A többi birtokosok csak a jobbágyok szolgáltatásait élvezték, vették igénybe, szedték a dézsmát vagy a tiszttartó útján irányították a gazdaságot. Majorság nem alakult ki a faluban. A földesurak távolléte miatt a falu jobbágyai nagyobb szabadságot élveztek, mint a szomszédos falvakban. Az 1703. évi nemesi összeírás alkalmával megjegyezték, hogy Poszobán, 22 mint nagybirtokos helységben teljesen hiányzik az armalista elem. A község 10
