Dobrik István: Mokry Mészáros Dezső (Borsodi Kismonográfiák 18. Miskolc, 1985)

27. kép. Rovátkolt edények, archív fotó üveg negatívról, HOM. Művészettörténeti Adattár kel, plasztikai sűrítéssel idézik a természeti prototípust. A másik csoportot alkotó, tátongó szemű, vigyorgó koponyákat, sátáni maszkokat (24. kép), a vonalas színes ornamentikával borított testű femin bálványokat (25. kép) a primitív népek ideoplasztikussága és a képeinél is erőteljesen jelentkező szürrealisztikus vonások jellemzik. Ezek a rituális testtartás sziluettjébe merevített, súlyos sötét „Dzsingisz Khánok", „Imádkozó törökök" szinte meghazudtolják méretüket monumentalitásukkal. Lekerekített tömegük tiszta egyensúlyával leghangsúlyosabb darabjai a szobrok együttesének. A magyar szobrászok közül kevesen jutottak ilyen közel a primitív népek plasztikájának lényegéhez, mint Mokry Mészáros Dezső ezzel az ősi bizarr együttesével. Ugyanerről az eszmevilágról tanúskodnak ez idő tájt készült kerámiái is; az emberarcú, oroszlánlábú, fedeles „szkitha" köcsögök, a reliefszerűen megmintázott kerámiatálak (27., 28., 29. kép). A spirituális művészekkel való szereplés után (1925, 1928) lehetőséget kap egyéni kiállításra a Tamás Galériában. A kiállítás jelentőségét fokozta, hogy annak rendezését két olyan szaktekintély mint Felvintzi Takáts Zoltán és Rózsa Miklós a KUT vezetője és a Modern Kiállítás.v 42