Dobrik István: Mokry Mészáros Dezső (Borsodi Kismonográfiák 18. Miskolc, 1985)

ben gyakori a csendéleti részlet: urna, nyílhegyek, kőbalta, nyaklánc, másutt őshüllőkből összefonódó drapéria, vagy keretező falombok. A hátteret csaknem mindig kis halmocskákká redukált hegycsoport zárja le, mögötte az égbolt minden részletét gondosan kitöltő napsugárral. A színek komor, keveretlen méregzöldek, kékek, sötétbarnák, feketék, csak az ég fehér vagy világoskék, és a kőedényeken világít egy-egy vörös vagy sárga folt"(18., 19. kép).

45 Ezen képek zöme már olajfestékkel készül kartonra vagy vászonra. Egy részükön még felrémlik a régi képeinek karcolt kalligrafikussága, többségükre azonban az olajfestéknek sajátos kezelése a jellemző. Mintha direkt primitív szerszámokat használna a képkészítéshez is, sugallva az őskorszaki állapotokat. A tubusból kinyomott festéket ha pl. földet ábrázol, egy szilárd tárggyal szinte felszántja. A testesebb olajfesték réteget több esetben még karcolja is, elsősorban edények díszítő motívumainál. Ellentétben színes rajzaival itt már a rusztikusabb felületek uralkodnak. A sorozatba tartozó képek közül egyeseknél egészen szenzációs festőiség nyilvánul meg, míg másoknál ez a háttérbe szorul és szinte csak a múlt mágikus megidézése élvezi a prioritást. Ezt jellemzik azok a gesztusai is alkotás közben, melyekkel az előadott történés, vagy szituáció hitelességét például egy, az azt jellemző tárgy melléklésével próbálja erősíteni. Az Óceánia c. sorozatának egyik festményébe apró halak vannak beragasztva, vagy ha pl.: ki akarja fejezni valahogyan, hogy egy fantasztikus ősállat szerinte halakkal táplálkozott, akkor a nyers anyagba egyszerűen beleragasztja egy halnak a csontszilánkjait.

4 6 Ez az alkotói magatartás jellemzi a plasztikák készítését is. A szobrok és kerámiák nyers anyagból készültek égetés nélkül. Szárítás után olajjal festette őket. Színvilágukat a barna, vörös, fekete és okker színek keveretlen együttese jellemzi. A legkorábbi kisplasztikák 1929—30-ra datálhatok és nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar szobrászat legfurcsább alkotásai. Az első csoportba sorolhatók egy része kapcsolódik az „ősvilág" — gondolatkörhöz és vízilovak, elefántok, medvebocsok vagyis valós állatok plasztikai ábrázolása, míg más részük fantáziaszülemények (23. kép). Ezek a gyermekien egyszerű, primitív felületkezelésű vaskos kis tárgyak ügyes karakterérzék45 Beké László: Mokry Mészáros Dezső (kézirat) HOM. Helytörténeti Adattár 74. 207.2.5. 46 Ugyanezt a gesztust más képeinél is megteszi. „A Pusztaság c. festménybe homokot is szórtam, hogy eredetibb legyen" - írja. Mokry Mészáros Dezső: Életem (kézirat) HOM. Helytörténeti Adattár Ltsz.: 74. 207. 1. 18. 39