Dobrik István: Mokry Mészáros Dezső (Borsodi Kismonográfiák 18. Miskolc, 1985)

Édesanyja Mokri Piroska a sajóecsegi református papnak a lánya „mintafeleség és áldott jó anya" aki gitározni tudott és nagyon szép hangja volt. Leánykorában színésznő akart lenni.

13 Fiuk, Dezső egyedüli gyermek, testvére még csecsemő korában elhunyt, örökölte apja fogékonyságát, édesanyja érzékenységét és a művészet iránti hajlamukat. A természeti szépségek bőségével megáldott kis sajómenti falu, szinte egymásra halmozva adta a lehetőségeket a világgal való ismerkedésre. Édesanyja bálványozásig szerette fiát. A gyermekkor szabadsága, a fűzfasípolás, a falu hangulata és a büntetlenül ritkán maradt csínytevések, mind-mind meghatározó erejű emlékekké nemesedve formálták egyéniségét. Már gyermekkorában jelentkezik önkifejezési hajlama és korán bizonyságot tesz rajzolási készségéről: „... egy nagyobb fiúval a templomkertben játszottunk, majd elunván a szokott ugra-bugrálást, a pajtásom azt mondta, hogy hozzak vasalószenet, új játék következik, pingálni fogunk. Ez az ismeretlen szó rendkívül hatott rám - írja. ... A templom mellett laktunk, mert apám tanító volt. Hazaszaladtam nagy boldogan, s hoztam egy darab szenet. A fiú egy vesszővel a porba rajzolgatott, s azokat a templom falára másolgattam, majd magamtól is firkáltam nagy gyönyörűséggel. . . Még ugyanazon a nyáron a vályogból épült méhesünket kellett megreparálni a közelünkben levő vályoggödörből hozott sárral. Abból én is elcsentem egy darabot, s kezdtem formálni valamit.. . nagy boldogan szobrászkodtam s annak eredményeként tehenek, disznók, kakasok keletkeztek. A sikerültebbek a szárítás után a méhesben egy padkára lettek elhelyezve" — emlékezik önéletrajzi írásában.

14 A gyermekkor látszólagos kötetlensége ellenére, a szülői fegyelmezések a tekintélyes családi körülményekből adódó regulák elől menekülve, boldogan vesz titokban részt ha teheti a falu szélen, a szabadság más lehetőségeit magukban rejtő találkozásokon a vándor cigányokkal. „. . . Irigyeltem az enyéimhez képest határtalan szabadságukat, vándorlásukat, fegyelmezetlenségüket. . ." írja.

15 Az elemi iskolát édesapja keze alatt végzi 1887-től. Az akkori szokásoknak megfelelően egy idő után a tehetősebb gyerekeket cseregyerekként más városokba küldték egy vagy két évre. „... Az öt osztály elvégzése után, — a hatodik helyett — a Szepességre kerültem mint cseregyerek, s helyemre egy kis cipszer leányt küldtek szüleim13 Mokry Mészáros Dezső: Életem (kézirat) HOM. Helytörténeti Adattár. Ltsz.: 74. 207. 1. 40. 14 Mokry Mészáros Dezső: Életem HOM. Helytörténeti Adattár. Ltsz.: 74. 207.1. L 15 Mokry Mészáros Dezső: Életem HOM Helytörténeti Adattár. Ltsz.: 74. 207. 1. 12