Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

jelentősen megnőtt a kaszálók területe, majd a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig zajlott nagyarányú erdőirtés a Hegyközben. Pl, Füzérkomlósán 1773 és 1846 között a rétek 48 embervágóról 98-ra gyarapodtak, s mig Nyiriben 1828-ban 89 hold volt a rétek területe, 1858-ban már 149 7/32 holdat 93 irtak össze. •* A XIX. század végétől már pontos statisztikai adatok jelzik a rétek mennyiségét. év összes terület rét a rét terület százalékos kat.hold k.h. aránya 1895 49.26

0 3.396 6,8 % 1935 43.517 3.099 7,1 % 1965 43.751 2.004 4,5 % Az 1930-as évek közepéig megközelitően azonos a rétek összes területhez viszonyított aránya. Abauj-Torna megye, illetve Magyarország adataival összevetve a Hagyközben kisebb a rétek 95 aránya. Falvak szerint vizsgálva az 1895-ös statisztika adatai jelentős község diff erenciáltságot rét %-ban mutatnak, község rét #-ban Filkeháza 4,9 Füzórradvány 8.5 Füzér 3,5 Kishuta 6,3 Hollóháza 20,4 Nagyhu ta 24,8 Füzérkajata 5,2 Alsóregmec 21,8 Kisbózsva 5,7 Felsőregmec 12,9 Füzérkomlós 10.3 Hosszúláz 3,5 Kovácsvágás 7,2 Mátyásháza 12,4 Vágáshuta 3,08 Mikóháza 6,01 Nagybózsva 3,8 Rudabányác

ska 4.8 Nyiri 6,3 Szépbalom 10,9 Pálháza 10,5 Vily 7,6 Pusztafalu 2,6 Vitény 5,1 Az átlagtól több réttel biró falvak zöme a hegyközi medence közepén, illetve attól délre fekszenek. Rétjeik a patakok völgyeiben terülnek el, viszont Hollóházán és Nagyhutában az erdei kaszálók vannak túlsúlyban. Területünkön az erdők irtása a múlt század közepére befejeződött, a század végétől pedig a rétek fokozatos csökkenése jellemző. A legnagyobb változás 1935 és 1965 között törtónt, amikor 7,1 %-ról 4,5 #-ra csökkent a rétek aránya. A hegyközi rétek korántsem egyforma minőségűek. A patak44