Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
"Eccer forralom fel a tejet, csak úgy rotyog nekem bent a lábasban. Nézem, öntöm ki, hát kivált belüle, mint a torta a tortasütőbül. Pirosra megpirult a tej, ahogy kifordítottam. Tán nem vót tiszta az a tejescsupor, amibe öntöttem? Kimostam, figyeltem, de ez igy ment egy hónapig. Utána osztán lerosszult a tehén és el kellett adni. Gyanúskod tunk, hogy megrontották." /Ny., Futó Andrésné 67 é./ Abból is rontásra gyanakodtak, ha akármeddig köpülték is a tejfölt, nem állt őszsze vajnak. Rontás esetén legelső feladat a boszorkány személyének a megállapítása, aminek több módját ismerték. Luca-naptól karácsonyig készítették a lucaszéket, amit készitője elvitt az éjféli misére és ráülve megláthatta, hogy ki a boszorkány, mert az háttal ül az oltárnak. A székhez hasonlóan Luca-naptól készitették az ostor t is. Minder nap fontak rajta valamennyit, hogy karácsony estére legyen készen. Éjfélkor ezzel hajtották itatni a Jószágot, és a sürü pattogtatésra megjelentek a boszorkányok. Ilyenkor azonnal el kellett hajítani az ostort, mert a boszorkányok bedobják az illetőt a kútba. Ugyancsak Lucától karácsonyig kellett reszelni egy kicsit az ajtókilincsen vagy bicskával kaparni az ajtófélfán, mert igy is megtudható, hogy ki a boszorkány, ugyanis annak le van verve az orra. Kovácsvágáson a megrontott tehén tejét csizmaszárba öntötték és addig ütötték, amig a boszorkánynak tartott asszony oda nem ment. Kishutában a megrontott tejből készült aludttejet az istálló küszöbjére öntötték, és baltával vágták, amig oda nem ment a boszorkány. Nyíriben tejescsuporba öntötték a tejet, kést állítottak bele, és a pitvarban a szabadkéménybe akasztották. Akkor odajön a boszorkány és megkérdezi, hogy miért tették oda azt a csuprot. Igy ismerték meg a boszorkány személyét. Filkeházán nem tejet, hanem szemetet és lim-lomot raktak a csuporba és az ólajtó fölé akasztották. A rontás megszüntetésének legegyszerűbb módja az volt, hogy ha ismerték a boszorkány személyét, elmentek az udvarába, és onnan bármit elhozva visszaszerezték a hasznot. Pusztafaluban tisztesfüből, igézőfü ből teát főztek, és ezzel itatták a megrontott tehenet. "Megrontották a Nagy Józsi béosi tehenét, véröset is adott. Volt itt egy öreg pásztor, fölhivatták ide. Bement az ólba. Hogy mit hozott magával, nem tudjuk. Azt mondta, hogy ne menjünk utána az ólba. Egyszerosak hagyta a gazdának, hogy az ólat ezen a részön ássa osak 96