Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

Az 1930-as évekig a bika is kijárt a tehenekkel a legelő­re, ás a folyatás itt ott történt. Hazafelé a pásztor ezt be­jelentette a gazdának, amiért egy pohár pálinkát ée néhány fil­lér dohányra való t kapott. Amióta a bikák nem járnak a legelő­re, a folyatás a bikaistálló mellett az udvaron történt. Ahol több bika volt, ott a gazdák, választhattak fajta és szin alap­ján, hogy melyikkel vemhesitsék a tehenüket. A tehenet mindig a férfiak vezették, a bikaistálló udvarén oszlopok közé állí­tották, és a gazda addig tartotta, amig a csordás rávezette a bikát. A folyatás után osak néhány fillér borravaló t vagy oullag ot /M./ kapott a pásztor, de a sikeres elles után 10 fo­rintot is adnak. Az 1960-as évek végétől a falvak, illetve a termelőszövetkezetek nom tartanak bikákat. Jelenleg Nyiriben van egy inszeminátor, aki az egész Hegyközben elvégzi a mester­séges megtermékenyítést. Tréfásan bikás nak /Fk., Fh.,/ vagy buják nak /Nh./ nevezik. Minden faluban akad egy gazda, aki az istállóját osekály térités ellenében átengedi a mesterséges megtermékenyítésre. Fllkeházán csak akkor áll meg a motorkerék­páron közlekedő inszeminátor, ha a kijelölt ház kerítésén kint látható a megtermékenyítést jelző egyezményes jel, egy deszka­darab . A folyatás után a kalendáriumba vagy a falinaptárra Je­gyezték fel, hogy mikor kell a tehénnek megelleni. Ahol tehenet igáztak, ott a bornyas tehen et végig befogták, de az utolsó hónapokban nem húzattak vele nehéz terhet, nehogy elvetéljen. Közvetlenül az elles előtt a tehén farktöve beesik, a tőgye megduzzad, nyugtalanul viselkedik: "megeresztötte a tőgyit, a megy i t. a farka oslkja beesött." /Pf., Autkai István 75 é./. Az ellésre mindig hazahajtották a tehenet az istállóba, amit kitakarítottak és tiszta szalmát tettek a Jószág alá. El­lesnél az egész család készen állott, de idegen segítséget osak komplikáció esetén hívtak, hiszen a könnyebb elléshez minden gazda értett. A születendő kisborjú nemét különböző je­lekből igyekeztek előre megjósolni. A gazdák karácsony első napjának reggelén, illetve újévkor megfigyelték, hogy férfi vagy nő érkezik-e először a házba, mert attól függően bika-, illetve üszőborjút ellik majd a tehene. Amikor a bikához ve­zették a tehenet, ugyancsak figyelték, hogy férfival vagy nő­vel találkoznak-e először, mert olyan nemű lesz a borjú. Ha a kiszámított időnél hamarább ellik a tehén, üszőborjú, ha ké­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom