Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
kaparja a piszkot. Ha télen körülmennék a faluba és megnézném minden jószágnak a szemét és leszedném a szemrevalójá t, egy marha se vakulna meg. Nem vakult meg egy marha se, mikor mink voltunk a pásztorok. A marhának van a szemén egy burok hártya, ez a szemrevalója, úgy hogy a szemét félig eltakarja. Az alá hajszál pondrók kerülnek. Ezer a marha kapari magénak és belekaparja a piszkot, ettül vakul meg. Van nekem egy kampós tőröm, ez egy meghegyezett, meggörbített kis drótocska, ezzel benyúlok, ráakasztom, kihúzom és ollóval lemetszem neki. Besózom neki, többet nincs semmi baja vele." /Fka., Szabó István 67 ó./. Napszúrás esetén szesszel fertőtlenítették az állat belső részét, de vizes lepedőt is raktak rá és locsolták. Ha elájult a marha, ki kell húzni a nyelvét és a szájába fújni, hogy levegőhöz jusson. Ha az erdőben legelő marhák friss tölgyfalevelet ettek, feldagadtak tőle, ezt fertőző üszög nek /P./ nevezték. A felduzzadt részeken késsel óvatosan felhasították a bőrt, hogy eret ne érjen-, majd meleg téglát vagy vasalót ruhadarabba csavarva rátettek a duzzadt részre, levasalták. / A racionális gyógymódok mellett voltak olyan babonás el« árasok Is, amelyek során az asszonyok vagy pásztoremberek próbálták, kezelni a beteg állatokat. A gyerekekhez hasonlóan a kisebb állatokkal is előfordult, hogy megnézték , szemrül esett . Azt tartották, hogy a dús, összenőtt szemöldökű, erős nézésű emberek szeme ártalmas. Az ilyen emberek meg is vannak győződve szemük, ártalmasságáról, ezért nem néznek a kisborjúra, vagy ha ránéznek, megköpködik. "Azt mondták az elődeim, hogy olyan embernek, akit szopós korában az anyja elválasztott, de egy idő múlva ujbúl i kezdett neki adni szopni, felnőtt korában árt a szeme, ha megnéz egy Jószágot." /P., Bacsó Mihály 78 é./. Általános vélemény szerint az állatok kicsinyeit senkinek nem szabad dicsérni, mert attól is megbetegedhetnek. A szemmelverés megelőzésére a kisborjú és a kisosikó nyakába születése után egy piros szalagot kötöttek. Pusztafaluban egy oslzmapatkót szegeztek az ólküszöbre, mert ha azon lép át az ártó szemű ember, nem lesz semmi baja az állatnak. Általános védekezési mód, hogy a kisborjút háromszor megköpködik, mielőtt megnézik. 71