Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
Az 1950-es évekig a Hegyköz minden falujára jellemző, hogy tél végén, kora tavasszal - amikor már fogytán a téli takarmány - az asszonyok és leányok az erdőkbe és patakszélekre járnak füvet sarlózni. Az általános vélemény szerint az erdőben kövér a föld, korábban megnő a fü, mint a mezőn, és az erdei fűtől jobban tejel a tehén. Az 1930-as, 40-es években a hóolvadástói kezdve az első kaszálásig a füszedés volt az aszszonyok mindennapi elfoglaJtsága. De a mezei munkák idején is már kcrán reggel kimentek az erdőbe, és mielőtt a mezőre indultak, már otthon voltak "egy nagy hát füvei" /P., Ny./. A füvet sálié val /s*erp - Kh., Nh./ aratták vagy gyamálták /Pf./. Az uradalmi erdőkben tiltották a füszedést, ezért ide rendszerint lopva , titokban jártak. Sok füvet sarlóztak az utak szélén, a sáncokban és a szántóföldek barázdáiban, végében. Mindig gyalogosan mentek a fűért egyénileg vagy csoportosan. Csak egy vászon ponyvát meg a sarlót vitték magukkal. A négyzet alakú, sarkain egy-egy kötőszalaggal ellátott teherhordó eszköz rendkívül változatos elnevezésű: trőnye /F., Pf., Fk., Ny., Nb. , Fka., Fh., Fr. , Kh./, pony va /általános/, trakkos /F., Fk. , Nb., Kv., V., M./ f travnyioa /F., H. , Fh./, travnyjoka /Nh. , Vh./, plaohitka /Fh., M./, plachticka /Kh., Nh./. 88 Az erdőben a friss favágások helyén, a szekszió kban /M. , Kv., Kh., Nh., Vh., Kb./, szekció kban /P./ termett a legjobb fü. Az erdei füvek közül a perjefü vet /F., Pf., Ny., Fka., Fr., P., Kv., M./ vagy pernioa-t /Nh./, illetve pirnica-t /Sz./ szerette a marha, de a bokrok tövében őszről megmaradt száraz füvet, az avar t /Kv., Fh., Fka./, ill. zavar t /Pf., Kv./^ 9 is levágták.. A patakszéleken, szántóföldek végében a vadlóheré t /F., Pf., Ny., Fka., P., Fr., Kv./ - trebokonina - /Nh., H./, dziva kománica /Sz./, kanóclucerná t /Fka., F., Ny., Kv./, pimpó t /Fka., F., Kv./ és csorbáka t, illetve cserbóká t /F., Pf., Ny., Fka., P., Fr., Kv., Nh., Sz., M./ sarlózták a teheneknek. Az asszonyok füszedéshez sajátos módon kötötték fel a ponyvát. A két egymás melletti kötőszalagot a derekukon öszszecsomózták úgy, hogy a vászonlepedőt hátulra engedték, a másik két kötőszalagot pedig a vállukon keresztül véve elöl, a mellükön kötötték össze. /8.kép/ A füvet oldalról rakták a ponyvába. Az ilyen módon felkötött ponyvát, illetve a benne levő fü mennyiséget hivták preszipa-nak /F., Nh., H., M./, preszipka-nak. /Fh./, tracika-nak /Kh./, 9 ° Füzérkajatán
