Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

II. A földmüvelés és állattartás kaposolata. a szarvasmarha gazdasági Jelentősége A hegyközi gazdálkodás rendszerében szoros kapcsolat, egymásrautaltság van a növénytermesztés és az állattartás között. Az állattenyésztés a gazdálkodás szerves része, egyrészt a termelést segiti, másrészt biztosítja a közvetlen 21 fogyasztási Javakat, Az állattartás fejlettségének mértékét - ami a takarmányozás függvénye - elsősorban a földmüvelés, a takarmánynövények termesztésének színvonala határozza meg. A föld gazdaságos hasznosításához, megműveléséhez viszont szükség van az állatok igaerejére és trágyájára, igy az állattenyésztés színvonala erősen visszahat a földművelésre, befolyásolja azt. A Hegyköz legfontosabb és legjobban hasznosítható állata a szarvasmarha. Tenyésztésének egyik célja az igaerő biztosítása, de jelentős trágyája is a földművelés számára. A gazdasági igényeken kivül a főleg kisparaszti önellátó gazdaságokban lényeges volt a osalád élelmezésében nélkülözhetetlen tejtermékek előállítása. A módosabb gazdáknál gyakori volt az eladásra történő tenyésztés. A lótartás kevésbé jelentős, osak a 15-25 kat. holdas gazdaságokban igázták a lovat. Kovácsvágáson az erdei munka, a fafuvarozás miatt tartották nagyobb számban. A XVII. században rendkívül jelentős hegyközi juhászat a XIX. században hanyatlásnak indult, és néhány falu /Kv., Ny., Pf./ kivételével osak az emléke él. A sertést húsa és zsirja miatt tenyésztették, de a nem hizlalásra szánt malaookat rendszeresen értékesítették. A baromfifélék a háztartás, az élelmezés szempontjából Jelentősek. A második világháborúig a baromfitartás elsődleges oélja a piaora nevelés, s az Így szerzett pénzből öltöztetne a háziasszony a osaládot. Saját szükségletre osak ünnepi alkalmakkor vágtak baromfit. A hegyközi földmüvelés rendszerének, a nyomásos gazdálkodás fejlődésének áttekintése hasznos tanulságokkal szolgál a növénytermesztés és a szarvasmarhatartás kapó

solatáról, kölcsönhatásáról. A XVII, század előtti földművelési rendszerről semmi biztosat nem tudunk. A XIV. században a keleti országrészekben a háromnyomású rendszer eléggé elterjedt. A szomszédos Zemplénben is gyakori, és szórványosan előfordul AbauJ más vidékein is, igy feltételezhetjük, hogy a Hegyközben sem lehetett ismeretlen. A XVII. század végén a Hegyköz 13