Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

Az 1950-es évek végétől nagyarányú foglalkozási átrétegződés jellemző a Hegyközben. A korábbi ipari munkalehetőségek mellett az 1957-ben beindult pálházi perlitbánya és örlőmü a környékbeli falvak /P., Fh., Fka., Fr., Kv., Kh., Nh., Kb., Nb., V./ férfilakosságának egy részét foglalkoztatja. Ezekben a családokban a mezőgazdasági munka a nők feladata lett, a férfiak csak a munkaidő után kapcsolódnak be. A hollóházi porcelángyárban az 1960-as évek végén nagyarányú rekonstrukciót hajtottak végre, s ezáltal a Hegyköz "ipari centruma" lett. 1978-ban 949 főt foglalkoztatott, s ennek több, mint a fele nő. A hollóháziakon túl a gyár dolgozói Füzérkomlósról, Füzérről, Pusztafaluból és Nyiriből járnak be. A foglalkozási struktúra átalakulását jól szemlélteti a hegyközi aktiv keresők statisztikája. év mezőgazdaság ipar egyéb összesen szám * szám % szám % szám % 1949 4080 77, -72 540 10, ,28 629 11 ,98 5249 100, ,00 i960 3221 60, ,56 1067 20, ,06 1030 19 ,36 5318 100, 00 1970 1919 <U. ,58 1851 4o, ,10 845 18 ,30 4615 100, 00 1978 1247 27, ,71 1882 ki, ,92 1365 30 ,37 4494 100, 00 A hegyközi mezőgazdaság gyökeres átalakulását eredményezte, hogy 1959-1960-ban néhány község kivételével /H., Kh,, Nh., Vh./ megalakultak a termelőszövetkezetek. A kezdetben 14 kis termőterületü tsz az 1970-es évek végére három szövetkezetben egyesült: a terület északi részén Füzérkomlós székhelylyel a "Felsőhegylvöz" Mg Tsz, a középső részén Pálháza központtal a "Rákóczi" Mg Tsz és az Alsó-Hegyközben az "Aranykalász" Mg Tsz /Mikóháza/. Valamennyien kedvezőtlen ökológiai adottságú, nagyrészt dombsági területen gazdálkodnak. A termelőszövetkezetek földterületének 47 %-a szántóföld. A növénytermesztés hatékonyságát rontja, hogy sokféle növényt termesztenek a viszonylag kis területen. A kapásnövények termesztését az igen jelentős vadkárok is akadályozzák. Az 1970-es évek közepétől a termékszerkezet ésszerű egyszerűsödése jellemző. A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő erdők területe évről-évre növekszik. A kitermelt fát saját fürészüzemeikben dolgozzák fel. Az állattenyésztés a középkorban a hegyközi mezőgazdaság vezető ágazata volt. Részvételi aránya a közös gazdaságokban nap11