Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

Irodalom A magyar korona

«.., 1897. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Budape s t. Asztalos I

., 1968. Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. Budape s t. Balassa I

., 1958. Cselédházak az abauji Hegyközben. Néprajzi Közlemények. III. 1-2. sz. 320-321. Balassa I

., 1964. Földmüvelés a Hegyközben. Budapest, Balassa I

.-, 1973. A legeltetés három műszava: avas, avar, havas. Magyar nyelv. LXIX. 3. sz. 296-305. Benkő L

., 1967. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-II. Budapest. Bodgál F

.", 1971. A kovácsok lógyógyitésa. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. /HOM Évk./ X. 457-486. Bodo S

., 1966. Jármok a Hajdúságban. Ethnographia. LXXVII. 538-565. Bodó S

., 1972-74. Az igavonó szarvasmarha a Hortobágy vidékén. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. Debrecen. 47-80. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története ós legújabb kori adattára. Miskolc. Csikvári A

., /szerk./ 1938. Abauj-Torna vármegye, Budapest. Dám L.

, 1981. Település, lakóház és házberendezés a Zempléni-hegyvidéken. In.:. Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. 63-88. Éber E

., 1961 A magyar állattartás fejlődése. Budapest. Éble G.

, 1911. A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. I-II. köt. Budapest.