Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

108 Szegényparaszti gazdaságokban a kaszapengével történő kaza. metszés országszerte ismeretes volt. Paládi-Kovács A

., 197; a. 437. 109 Balassa I

., 1964. 124. 110 Balassa I

.. 1964. 129. 111 Mikóházán és Széphalomban mastalen

nek nevezik azt az istállót, ahol sok állatot tartanak. 112 A településszerkezetet L. részletesen: Dám L

. 1981, 63-88. Peterosák. T

. , 1978. 58-60. 113 Peterosák T

., 1978. 59. 114 Uo. 115 A lakóházak és istállók építését helyszűke miatt nem részlc tezem. L.: Peterosák T

., 1978. 58-62. és Dám L

. sajtó alatt levő tanulmányát. 116 Kismarján a fejőstehenek közé is gyakran tettek álló strájfá Varga Gy

.. 1972. 395. 117 A jászol kezdeti formált és a váló szó elterjedtségét L.: Paládi-Kováos A

., 1980. 153 - 191. 118 Hofer T. ilyet még 1957-ben is fényképezett Mogyoróskán. Fényképét L.: Paládi-Kovács A

., 1980. 161. 119 Vö.: Paládi-Kováos A

.. 1979. b. 51-52. 120 A Zempléni-hegység kuttipusait ismerteti UJváry Z.

, 1969.b.

v 367-388. 121 Almozásra a Zempléni-hegység minden falujában használták a falevelet /DENIA. 397./ L.: Szabadfalvi J

.. 1970. 75. 122 Kismarjáról emliti Varga Gy

. , JL9.72. 398. 123 Vö.: Ivánosios N

.. 1958. 419.' 124 Vö.: Balassa I

.. 1964. 166. 125 L. Katona I

., 1958. 234. 126 Bodgál^P

^ 1971. 457-486. 127_^L. még adatokat: Viga Gy

. , 1978-1979. 133-137. 128 DEÍÍIA 806. Vö.: Vajkai A

., 1937. 140-154. 129 BL. Sátoraljaújhely V/l. 130 Pl. Felsőregmeoen 1911-ben. Peterosák T

., 1979. 270-271. 131 Ugyanígy védekeztek a Bodrogközben. Szabó S., 1966. 106. 132 Az elnevezésekhez L.: Ferenozi I

., 1970. 25-41. 133 Analógiái: Szabó S

., 1966.106, a Szlovákiai Kazlmlrban és Brezinán /Saját gyűjtés/. Vö.: Ferenozi I

., 1970. 25-41. 112