Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

A felszabadulás utáni földosztás némileg módositotta a hegyközi falvak társadalmi struktúráját, és erőteljesen csökkent a földnélküli zsellérek, napszámosok száma. Az 1950-es években bomlott fel a gazdálkodás hagyományos rendje. A földmüvelés jelentősége egyre kisebb lett, mivel a Hegyközben több ipari üzem létesült, illetve került fejlesztésre /pálhézi perlitbánya és őrlőmü, fafeldolgozó ipartelep, hollóházi porcelángyár/. A férfiak egy része ezekben az üzemekben, az állami erdészetnél vagy távolabbi munkahelyeken talált kereseti lehetőséget. Ezek a tényezők erősen módosítottak az állattenyésztés célját, formáit, ós a vele kapcsolatos munkamegosztást. Az iparvasút fejlesztésével csökkent a fafuvarozés jelentősége, helyette a Füzórradvány körüli falvak gazdáinak a kaolinfuvarozás jelent pénzkereseti lehetőséget. A 6-8 holdas gazdák inkább lovat vásárolnak, a szegényebbek tehenet igáznak a kettős haszna miatt. Megszűnt az ősszel feljavított ökrök eladása a szerencsi cukorgyárnak, helyette a 15-20 holdas módosabb gazdák a szerződéses tinóhizlalással kezdenek foglalkozni. A korábban sok családnak jövedelmet biztosító tejtermékekkel való piacozás már csak a Sátoraljaújhely közelében lévő falvakban és azoknál funkcionál, ahol a család továbbra is mezőgazdasági termelésből él. Az 1950-es évekre az ugarföldeket teljesen felszámoljak, a lóhere mellett ekkor terjed el a lucerna termesztése. Megszűntek a falu határában legeltetett gulyák és az ökröket, tinókat sem hajtják a Sárospatak környékén bérelt legelőkre. Az erőteljesebb takarmánynövény-termesztés intenzivebb tartásmódot és takarmányozást tesz lehetővé. A legtöbb faluban változás törtónt a pásztor személyében. Mig korábban a szegény parasztemberek vagy földnélküli zsellérek voltak a pásztorok, és a foglalkozás osaládon belül öröklődött, addig az 1950-es, 60-as években a cigányok alkalmi foglalkozása lett. Ezzel együtt osökkentek ós egyszerűbbé váltak a pásztor felszerelési tárgyai és viseleti darabjai. Mig régebben az állatok takarmányozásét a férfiak végezték, az 1950-es évektől a földműveléssel együtt ez is elsősorban a nők feladata, a férfiak osak a munkaidő végeztével kaposolódnak be. A foglalkozási struktúra átalakulásának következménye az állattenyésztés eszközanyagéban bekövetkezett néhány változás: pl. a trégyahordó saroglya mellett elterjedt a furik, amivel 100