Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

majd Németországba utazott, ahol 1414. november 8-án Aachenben német királlyá koronázták. Onnan a svájci határon, a Bódeni-tó partján fekvő Konstanz városába sietett, a római katolikus egyház egyetemes zsinatjára, amelyen részt vett az esztergomi érsek, valamint az ország nádora és számos más magyar főúr is népes kíséretükkel. A magyar főurak és a nemesség szélesebb körei a konstanzi zsinat alkalmával ismerkedtek meg a nyugati címerhasználattal.

20 A király kíséretéhez tartozott itáliai és németországi útján, majd Konstanzban Kőszegi László is, aki az 1283. évi királyi adománylevéllel a Bódvaszilasi-medencében birtokot szerző Vid fia Zsenge leszármazottja, valószínűleg ükunokája volt. Ő felhasználva az alkalmat, hogy tartósan a király közvetlen környezetébe került, családjuk birtokaiban való megerősítését és címer adományozását kérte a királytól. Zsigmond a kérelemnek eleget téve, Kőszegi László érdemeiért, a királynak tett szolgálataiért, amelyeket Lombardiában és Németországban tanúsított hűségével tetézett, Konstanzban, 1415. március 27-én kiadott oklevelével megerősítette Vid fia Zsenge leszármazottait, a Kőszegi, Komjáti, Nenkei és Tokai családokat Komjáti, Minkefalva (Lenke), Mile valamint Kupa birtokában, és címert adományozott nekik, amelynek pajzsában koronából kiemelkedő két, könyökben behajlított kar látható, az egyik kézben pallossal, a másikban búzakalász köteggel.

21 A család címerét ma is láthatjuk egy kis komjáti ház oromzatán.

2 2 így tehát Vid fia Zsenge utódai, immár több ágra váló népes családdá növekedve, megtartották az ekkorra már a hatalmas Be bek uradalom által körülvett kis birtokukat a Bódvaszilasi-medence falvaiban: Komjátiban, Halyagoson, Bódvalenkén, Kőszögön, Miién, valamint az Abaújvár megyei Kupán is. Az 1427. éviportaösszeirás Hogy a Bódvaszilasi-medence akkori falvaiban hány jobbágycsalád szolgálta a Bebekeket, hány jobbágy portájuk volt ott akkor a Szádvári uradalom falvaiban, azt egy 1427-ben készült Torna megyei portaösszeírás tartotta fenn számunkra.

2 3 Ezt a dátum nélküli összeírást történészeink eddig úgy emleget*'TK 1.245-246. 21 Csorna J. 1892.72-75. "Komjáti, Petőfi u. 31. 1S

ZM. 34.088. 84