Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

levélben egyaránt mint királyi szekérnagy, ezenfelül beregi és pataki ispán, ugyanakkor öccse László mint sárosi ispán szerepelt.

29 Egy 1277. július 28-a előtt kelt oklevélben Tekus fia István már Torna örökös ispánja,

30 1279-ben kucsói bán,

31 1280-ban erdélyi vajda,

32 1284 novemberében pedig az ország nádora,

33 a király után az első ember az országban. Ezt a magas hivatalt nyilván nem sokáig viselte, mint mások sem IV. László uralkodása idején. Viszont az 1277-ben szereplő Torna örökös ispánja megjelölés arra enged következtetni, hogy ez nem puszta cím volt csupán, hanem olyan nagyszabású birtokszerzéssel függhetett össze, amely Tornában tartósan biztosította számára a vezető szerepet. Ez idő tájt juthatott a család a korábbi tornai királyi uradalom egy jelentős részének birtokába. 1249-ben Szalonnától és Martonyitól északra még a királyi uradalom húzódik. 1272-ben az eladományozott Torna megyei Teresztenye határának leírásakor a Jósva völgye még végig a tornai királyi uradalomhoz tartozik.

3 4 Egy 1340. évi családi birtokfelosztásból viszont megtudjuk, hogy a Tekusfiaké volt már akkor csupán Torna megyében: Perkupa, Dobódél, Szin, Petri, Jósvafő, Borzova, Szilice, Korotnok-Ardó, (Toma)Újfalu, Zsarnó, Torna, Tornakő, Áj, Holmanlosáj(? ), Beasacisfalva(? ), Udvarnok, Felső-Rákó és a megye határán, de akkor még Borsodban Szentjakab, valamint még sok-sok falu és birtok Borsod, Gömör és Abaújvár megyékben is.

3 5 Mikor és hogyan jutottak a Tekus utódok a volt tornai királyi uradalom nagy részének birtokába? Szádvár és ezzel Szilas is a Tekus-fiaké A család igazi hatalmát a Bódva völgyében és a tornai királyi uradalom helyén fokozatosan kialakuló Torna megyében egy nagyszabású birtokcserével alapozta meg. Erről a vidékünk történelme szempontjából oly fontos és jelentős cseréről csak közvetett adataink vannak, amelyek sem a csere időpontját, sem az elcserélt birtokok felsorolását nem tartalmazzák. Egy 1406. a,

Uo. 58-59,153. 30

Uo. 189. 3 'Uo. 252. 32 TKl. 176. 3S

AUO III. 285; WertnerM. 1909.479. 34

ZO 1.28-32. 35 Fejér VIII. 4. 469. 46