Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)
IX. A SZABADSÁGHARCTÓL A FELSZABADULÁSIG Vidékünk a múlt század második felében A szabadságharc bukása után a Bach-rendszer Torna megyét Abaújvár megyéhez csatolta. Az októberi diploma után, 1860-ban Torna automatikusan újra különvált. 1881-ben azután végleg egyesítette a két megyét az országgyűlés. l Ezek a közigazgatási változások azonban a vidék lakosságának életét nem érintették. Az 1850-es években kezdődött meg országszerte községenként a földbirtokok kataszterének felfektetése. Ezeknek a munkálatoknak kapcsán sor került a községhatárok gondos bejárására és jegyzőkönyvi rögzítésére, a birtokrészek művelési ágak és földminőség szerinti kimutatásainak megszerkesztésére, valamint térképvázlatok (croqui-k) és részletes községi birtoktérképek készítésére. E kimutatások, határjárási jegyzőkönyvek és kisebb-nagyobb térképek jórészt fennmaradtak, és nemcsak gazdaságtörténeti értékűek, de a Bódvaszilasi-medence községeinek határában számos olyan történelmi jelentőségű ősi földrajzi nevet is megőriztek, amelyek azóta lassan feledésbe merültek vagy eltorzultak, megváltoztak. 1864-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Pesty Frigyes akadémikus kérdőívet szerkesztett, amelyet minden község megkapott, és a jegyző meg a bíró a helyi öregek kikérdezése alapján küldte meg Budapestre a kérdőív pontjaira adott részletes válaszokat. Ezek az értékes kéziratos anyagok, köztük a Bódvaszilasi-medence községeinek jelentései is, szerencsére hiánytalanul fennmaradtak. 2 A kérdőívre adott válaszok többek között felsorolják a községek minden dűlőjének, szántójának, rétjének, szőlejének, erdőrészének, hegyének, völgyének, forrásának és vízfolyásának nevét. A Bódvaszilasi-medence községeiből igen részletes válaszjegyzőkönyvek érkeztek be, amelyek fontos és értékes források a környék történelmének megismerésében is. Három község jelentésén a község pecsétjének vörös viaszba mélyített lenyomata is szerepel: Bódvaszilasén egy szőlőfürtöt és az 1696. évszámot, Szögligetén egy szőlőtőkét, metszőkést és 1727. évszámot, Rákóén egy rákot és 1850-nek tűnő évszámot láthatunk. X MVV 1.529-531. 2 Pesty F. helynévgyűjteményét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. 120
