Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

De mindenképpen gondolnunk kell arra, hogy a születés és a névadó ünnepség vagy éppen a keresztlevél kiállítása között még egy embergyereknél is hetek, nem egyszer hónapok, sőt évek telhetnek el. így egy új település létrejötte és első fennmaradt írásos említése között évtizedek vagy akár évszázadok is eltelhettek a középkorban, különösen az Árpádok korában, ahonnan viszony­lag kevés írott emlékünk maradt fenn napjainkig. A Bódvaszilasi-medence településeit először említő oklevelek a tatár­járást követő évtizedek birtokadományozásai során születtek, de ez nem jelen­ti azt, hogy ez a vidék a tatárdúlás során teljesen elpusztult volna. Ha nagy volt is a pusztítás, de a települések egy számottevő részébe visszatért a tatárok elől az erdők sűrűjébe, a hegyek közé, a barlangokba menekült lakosság. Ha a gyökereket keresve messzebbre nyúlunk vissza a múltba, akkor arra is talá­lunk utalást, hogy a Bódvaszilasi-medence és a szomszédos Torna-völgy be­telepítése talán már a honfoglalást közvetlenül követő időben megtörtént, de az sem zárható ki, hogy a honfoglalók már találtak itt gyér avar, esetleg bolgárszláv lakosságot is. A 700 éves oklevél mögött tehát a vidék népességé­nek és ezzel együtt települései egy részének legalább 1000 éves, de lehet, hogy több mint 1100 éves folyamatosságával, kontinuitásával számolhatunk. Ennek a kis könyvnek a megírását évekkel ezelőtt Szappanos István, a HNF akkori bódvaszilasi elnöke kezdeményezte. Az ügy mellé állt Veres Árpád tanácselnök is. A ki­adás gondolatát utóbb Bohács Pál volt MSZMP p. v. titkár és Tamás István, a művelődési ház vezetője elevenítették fel. A kezdeményezést felkarolta dr. Vodila Barna, az edelényi járási hivatal elnöke és Dienes János, a járási hivatal osztályvezetője, Bodvaszilason pedig Gulyás Károly p. v. titkár. Mindnyájukat és mindazokat az itt föl nem soroltakat is, akik e könyv megírását és kiadását támogatták és elősegítették, őszinte köszönet illeti. Tisztelettel és szeretettel adózok Kalász Elek (1905-1974) tornaszentandrási születésű történelemtanár emlékének, aki hűséges krónikása volt szülőfalujának, önzetlen és fáradhatatlan gyűjtője a község történelmi adatanyagának. Tornaszentandrás történe­téről írt kéziratos tanulmányára alább többször is hivatkozom. Külön köszönetet mond a szerző lektorainak, Gádor Juditnak és Heckenast Gusztávnak, akik tanácsaikkal, észrevételeikkel és adatközléseikkel munkájához értékes segítséget nyújtottak. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom