Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)
re is valamelyest részletesebben iár b yalom. A következő századok történetét csak vázlatosan, szemelvényesen, egy-egy jelentősebbnek ítélt eseményt kiemelve igyekszem végigvezetni a vidék történelmének fonalát napjainkig. Az áttekintés vázlatos jellegére tekintettel azonban még a kezdetek, a IX. századtól a XIII. század végéig, tehát a honfoglalást megelőző évszázadtól az Árpád-kor végéig terjedő időszakra vonatkozó megállapítások, vagy kellő adatanyag hiányában munkahipotézisek, részletes kifejtésére, indoklására sem nyílik itt lehetőség. Hiszen ilyen nagy időköz történelmének részletes feltárása és megírása még egy viszonylag kis területre vonatkozóan is vaskos kötetet igényelne. A korántsem befejezett kutatások rendelkezésre álló hézagos adatanyagának, valamint az időnek és az adott terjedelemnek korlátai között sem törekedhettem még a lényeges történelmi események teljességének leírására sem. El kellett tekintenem sok fontos részlettől, és mellőznöm kellett minden vitát. Nem törekedhettem arányosságra sem. Egy évezred történelme néhány ívnyi terjedelembe össze nem sűríthető. A szerző kénytelen még sok tekintetben hiányos anyagát is ismételten megrostálni. Ezt kihagyja vagy belátása szerint megrövidíti, azt hosszadalmasabban fejti ki. Lehet, sőt bizonyos, hogy egy és más fontos és lényeges dolog óhatatlanul átsiklik a rostán. Ahol az alábbiakban leírt álláspontom a többé-kevésbé elfogadottól eltér, azt részben már külön tanulmányokban publikáltam, részben e könyv megjelenésével párhuzamosan, részletesebb feldolgozásban való publikálásra is előkészítem. Ez a kis könyv tehát semmiképpen sem lép fel egy teljességre törekvő helytörténeti monográfia igényével, hanem a jubileum kapcsán keresi a vidék településeinek és azok népességének gyökereit, és a rendkívül szűkös adatokból igyekszik kihámozni a homályba vesző múlt körvonalait. A BódvaszilasiA Bódvaszilasi-medence településeinek 700 éves ünnepére állítottam össze tehát ezt a könyvet. De valójában nem a települések létrejöttének, születésének 700. évfordulóját ünnepeljük 1983-ban, hiszen ezek egy része — mint említettem - már korábban is fennállott. Az évfordulóra és az ünneplésre most az ad alkalmat, hogy 700 éve, pontosan 1283. május 2-án kelt az a királyi oklevél, amely először említi Szilas, Komjáti, Minkefalva, a mai Bódvalenke, továbbá Ardó, Szentandrás, Kovácsi és Mile, valamint Verbecse, a mai Becskeháza Árpád-kori nevét. Mindössze két évvel korábban, 1280-ban keltezett oklevélben szerepel először Nádasd, a mai Tornanádaska és egy 1268. évi oklevélben Szádvár neve. Azt mondhatnám, hogy nem születésnapot ünnepelünk, hiszen nem is tudjuk a születés biztos időpontját, hanem az első írásos dokumentum, ha úgy tetszik a születési bizonyítvány vagy keresztlevél keltének évfordulóját. 7
