Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

Lenkeiek és Kőszegiek az 1283-ban birtokszerző Vid fia Zsenge leszármazottai voltak) 1388 tavaszán elrabolták Jászóról a prépost jobbágyainak és hospeseinek (külföldi származású telepeseinek) kilenc lovát, és az azokat őrző préposti jobbágyokat súlyosan megsebesítve félholtra verték. Ezután a prépost jobbágyai esküdtjeikkel nagyságos Bebek Detre zászlótartó úr falujába, Szentandrásra mentek, és miután az ismert tolvajnál, Mihálynál, Detre úr jobbágyánál lovaikat megtalálták, a tiszttartó és a falu bírája előtt igazukat követelték, de „Kőszegi János és Péter valamint Lenkei Miklós és János dühtől tajtékozva és bosszút lihegve cimboráikkal együtt fegyveres erőszakkal" a prépost jobbágyaira támadtak és közülük egyet meg is öltek, bírájukat és esküdtjeiket súlyosan megverték, megsebesítették. 1388 tavaszán tehát a Bebekek a szádvári uradalom részét képező Szentandrást már javában birtokolták, úgyannyira, hogy a szomszédos kisnemesek, a Lenkeiek és Kőszegiek is már egy húron pendültek a Bebekek embereivel. Bebek Imre 1392-1393-ban az erdélyi vajda méltóságát tölti be, Bebek Detre pedig 1397-től 1402-ig az ország nádora volt.

8 Egyedül a nagyhatalmú és a legfontosabb országnagyok közé számító Bebekek szádvári birtoklása indokolja azt a pápai kegyet is, amellyel IX. Bonifác pápa 1400. november 9-én búcsú kiváltságot adott a Szádvár alatt elterülő Szögliget templomának,

9 ahova ünnepeken a vár urai is lejártak, hogy tudniillik aki a templomot a pápai bullában felsorolt nagyszámú ünnepek bármelyikén felkeresi, az részleges bűnbocsánatot nyer. Amíg Szádvár egy volt az ország számos királyi vára közül, ahol egy-egy várnagy irányította a király megbízásából az uradalmat, addig ilyen pápai kiváltság adományozása érthetetlen és értelmetlen lett volna. De ha azidőben már Bebek Detre, az ország nádora és Bebek Imre, volt országbíró majd erdélyi vajda, utóbb horvát-szlavón bán voltak ottan a várurak, sőt minden bizonnyal volt ott rezidenciájuk, gyakran tartózkodtak is ott, már nagyon is érthető a pápai gesztus IX. Bonifác részéről, aki tervszerűen meg akarta nyerni a legfontosabb országnagyokat a maga trónjelöltje, az 1386-ban elhunyt és női ágon Árpád-házi származású II. Károly magyar király fia, Nápolyi László híveiül, aki trónkövetelőként lépett fel a csupán időközben (1395-ben) elhunyt felesége révén trónra került Zsigmonddal szemben először 1396-ban, majd 1402-1403-ban már a pápa nyílt támogatásával.

1 ° •IXL 231-232, 234. •Mon. Vat. 1.4. 253-254. 0 TK I. 234, 238. 78