Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)
Az oklevél földrajzi nevei Rajtuk kívül más személyek nevei is előfordulnak az oklevél földrajzi neveiben, ezek az illető terület régi (talán első) birtokosai lehettek. Abram szöge rét egy Ábrahám nevű régi birtokosra utal. Megjegyzem, azon a tájon, a lenkei határszélen még a múlt században is szerepelt a Bódvaparton egy Herman szöge nevű rét. Gervasius, magyarul Gyárfás szőleje nemcsak a régi tulajdonos nevét őrizte meg, de egy Árpád-kori szőlőtelepítés emlékét is. A Ponit köve (ma Panyi-kő) egy Panyit nevű régi tulajdonos nevét őrzi, és itt érdemes utalni arra, hogy ez a név gyakran előfordult a Miskolc nembéli Borsok családjában, így nem kizárt, hogy az itt valaha birtokos Panyit, akiről a sziklás domb a nevét kapta, a vidéket betelepítő Bors ispán egyik leszármazottja lehetett. Személynevet őriz valószínűleg a Vecsem-patak neve is. A Becsen ~ Vecsen a Vince név szláv változata. 20 III. István király okleveleiben 11621172 között gyakran olvashatjuk Becen, Beccen királyi jegyző nyilván Becsenként kiejtett nevét. 2 ' Bár a név szláv eredetű, de mint keresztény nevet viselhette magyar ember is. Talán személynévi eredetű z.Monos hegye földrajzi név előtagja is. A számos, 1283-ra már földrajzi névvé kövült személynév is megerősíti azt a föltevésünket, hogy ez a táj már nagyon régen benépesült. Az oklevélben szereplő víznevek: a Bódva, a Vecsem pataka, iPasnyagforrás és patak, az Ásvány -patak, a Sas-patáka és a Mile-pataka ma is élő földrajzi nevek; egyetlen kivétel az 1464. évi oklevélben bizonytalanul Sárosd-nak olvasható, az 1636. évi átiratban pedig föltétlenül hibásan Banisdnak írt patak neve. Hasonló a helyzet a hegynevekkel is: a Vecsem-kő, a Holló-kő, zMonos hegye, a Panyit köve, ez utóbbi Panyi-kő alakban, mind ma is élő földrajzi nevek. A mai Alsó-hegynek az oklevélben szereplő Torna hegy neve a múlt század elején Raisz Keresztély térképén is olvasható, és még a múlt század végén is széles körben Tornai-derék néven emlegették. Az oklevélben magyarul szereplő többi helynév azért volt kevésbé maradandó, mert részben az akkori, utóbb megváltozott közlekedéshez kapcso20 MelichJ. 1903-1904. XXXIII. 196, 280, 303, 332; XXXIV. 50-51. 21 RA 1.1.34-40. 56
