Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

vegyük példának a XVIII. század első felében akár Tornaszentandrásra, akár a Körösök vidékére telepített nem túlzottan nagy létszámú és nyelvrokonaitól teljesen elszigetelt szlovák, vagy a Derenkre és onnan 1943-ban Istvánmajorba telepített lengyel lakosságot. Ezek az azóta eltelt több mint két és fél évszázad alatt napjainkig sem olvadtak be nyomtalanul, az idősebbek több településen még ma is beszélnek szlovákul, illetve lengyelül, és ma is él e települések lakosságának származástudata. Pedig az elmúlt két és fél évszázadban meggyorsította a beolvadást a közlekedés, a szomszédos és távolabbi magyar településekkel kialakult állandó kapcsolat, az iskola, a sajtó, az utóbbi fél évszázadban pedig már a mozi, a rádió és újabban a televízió is. Mennyivel inkább biztosra vehetjük, hogy a középkorban, a honfoglaláskor itt talált bolgárszláv népelemek két és fél évszázadot meghaladó ideig megőrizték eredeti nyelvük elemeit és származástudatukat is. Hogy Anonymus éppen ebből az élő származástudatból merítette ismereteit, azt leírásának néhány olyan eleme bizonyítja, amelyeket csak a hagyomány őrizhetett meg, és amelyek szöges ellentétben álltak Anonymus korának bolgár viszonyaival. Emlékezzünk csak, Anonymus szerint Attila király halála, értsd: az avar birodalom bukása után a Duna—Tisza közét az orosz és lengyel határig a Nagy Kán, Bulgária fejedelme hódította meg, azután a honfoglaló magyarok a Felvidéken szlávokat és bolgárokat találnak, a meghódolt szlávok is azt mesélik el magukról, hogy őket a Nagy Kán telepítette ide. Csakhogy Anonymus idejében már rég nem léteztek Bulgáriában külön bolgárok és külön szlávok, hanem egy akkor már egységes, magát bolgárnak nevező szláv nyelvet beszélő nép. A bolgároknak és a Bulgáriából telepített szlávoknak Anonymus Gestájában való következetes megkülönböztetése tehát nem a XII. század végi bulgáriai viszonyokat tükrözi, hanem a Magyarországon akkor még nem teljesen beolvadt honfoglaláskori bolgárszláv népelemek származástudatát. A másik figyelemre méltó dolog, hogy a bolgárok uralkodóját nemcsak Anonymus korában, hanem már a magyar honfoglalás idején sem nevezték kán-nak, Anonymus pedig következetesen kán-ió\ beszél, amint az valóban történelmi tény is, hogy az avar birodalom megdöntésében egy nagy kán-nak, Krumnak vagy Omurtagnak volt nagy szerepe, és a meghódított avar területekre sem egy bolgár cár, hanem egy nagy kán telepített Bulgáriából szlávokat, éspedig Krum vagy Omurtag, esetleg utódainak valamelyike. De ezt a nagy kán által Bulgáriából történt délszláv telepítést, illetve annak helyszínét már semmiféle krónika sem rögzítette, csak az áttelepítettek utódainak nemzedékei őrizhették meg származástudatukat és telepítésük körülményeinek emlékeit közel három évszázadon át Anonymusig. 2* 19