Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

örökre ott maradtak. Keveredtek az ott élő avarsággal, és beolvadtak a túl­nyomó többségű honfoglaló magyarságba. A Bódva-völgy népe ezeket a bolgá­rok által idetelepített és beolvadt balkáni délszlávokat is a maga ősei közé sorolhatja. Leszármazottaik ma részét képezik vidékünk törzsökös magyar lakosságának. De ezeknek a beolvadt délszláv, többségükben bolgárszláv népelemek­nek a nyomait a Duna-kanyar mindkét partjától a Keleti-Kárpátokig — mint látni fogjuk Bódvaszilas környékén is - megőrizte a népi tájnyelv, megőrizték a földrajzi nevek, a régészeti leletek és megőrizte a honfoglalás korát legrészle­tesebben tárgyaló Árpád-kori leírás, Anonymus 1200 körül keletkezett Gestája is. Anonymus és a bolgárok A magát csak P. magisternek nevező történetíró, akit éppen ezért Anonymus, vagyis magyarul Névtelen-ként emlegetünk, csak azt írja magáról, hogy ő a jó emlékű, dicsőséges Béla király jegyzője volt. Történészeink rég vitatkoznak azon, hogy a négy közül melyik Béla király idejében élt a Név­telen; ma már a többségük annak a III. Béla királynak a jegyzőjét látja benne, aki 1172-től 1196-ig uralkodott. 5 6 Eszerint Anonymus a XII. század derekán születhetett és ifjú korában alig több mint két és fél évszázad választotta el a magyarok 892 és 900 között lezajlott honfoglalásától. Az ő korában még elevenen éltek a honfoglalás időszakáról szóló hagyományok és mondák, amelyeket ő, a nyugat-európai egyetemet végzett tudós férfiú nem fogadhatott el kritikátlanul, hanem főképp az írott forrásokra igyekezett alapozni törté­neti munkáját, valamint a királyi udvarban országos méltóságokat betöltő főurak, bizony nem minden részletében hiteles családi hagyományaira; az általa megbízhatatlannak ítélt népi szájhagyományt, meg a regösök énekeit pedig igyekezett a maga korában szerzett személyes tapasztalatai alapján korrigálni. Ez a kritikai módszer azonban számos torzulást okozott a történeti anyag leírásában, mert a IX. század végének valósága helyébe nemegyszer a XII. századvégi nemzetiségi és hatalmi-függőségi állapotok leírása került. A nyugati krónikákat ismerő és tanulmányozó Anonymus az avarokat - egyes írott forrásai alapján - hunoknak nevezi, és miután más forrásokból úgy tudja, hogy a hun birodalom Attila halála után hullott szét, a két adatot "CsapodiCs. 1978. 2 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom