Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

germán eredetű kvád népcsoportok csatlakoztak. E népesség egyik településére utaló edénytöredékek Edelényben, a Bódva-parti homokbányában kerültek elő.

30 Tacitus, római történetíró az i. sz. I. században azt írja a kelta cotinusokról, hogy a kvádok adófizetői és vasat bányásznak; a II. században Ptolemaiosz, alexandriai görög földrajztudós, a kvádok szomszédságában található vasbányákat említi Geographiájában.

31 Bár ezekből a leírásokból a kelta vasbányászat színhelyét még megközelítő pontossággal sem lehet megállapítani, azonban a Szendrő határában talált emberalakos bronzmarkolatú, vaspengéjű kelta tőr,

3 2 továbbá a Boldva, Sajószentpéter és Ormospuszta határában, a Telekes-völgyi ördög-gát-barlangban, valamint Színben felszínre került kelta leletek

3 3 arra mutatnak, hogy az itt lakók művelhették a Ruda-hegy és környéke, valamint talán az Esztramos-hegy ércbányáit, és fel is dolgozták az érceket. A népvándorlás kora Az i. sz. V. század elején hazánk területét hun törzsek szállták meg. Tágabb környékünkön eddig csak Szirmabesenyőn került elő nyomuk, egy hun harcos sírja. Attila 453-ban bekövetkezett halála után felbomlott a hun birodalom. A Kárpát-medence keleti felét a keleti germán gepidák vették birtokukba, akiknek egyik temetkezőhelyét Edelény területén tárták fel. Benne arany fülbevalót találtak négyszögletes függővel és almandinberakással.

34 A gepidák királyságát vidékünkön a Közép-Ázsia felől érkező lovas pásztor avarok döntötték meg 567-ben.

35 A népvándorlás népei közül maradandóan, több évszázadra terjedő időre csak az avarok telepedtek meg hazánkban. A középkori nyugati krónikaírók, nyilván hasonló szervezetük és harcmodoruk alapján az avarokat is többnyire hunokként emlegetik krónikáikban.

36 Az avar birodalom népei között valószínűleg a magyarsággal rokon népelemek is megjelentek hazánk területén. LÁSZLÓ Gyula régész professzor arra a következtetésre jutott, hogy a 30

Uo.44. 31 Heckenast G. 1968.131. 32 SzabóM. 1971. 53, 83 és 9. kép. 33

K. VéghK. 1969.69-102. 34

KemenczeiT. 1973.45. 35 TK 1.43. 36

VáczyP. 1974. 1042,1049-1053, 1058. 13