Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

Az 1929- 1933-as nagy gazdasági válság területünkön kiáltóvá fokozta a tömegnyomort. A munkások munkanélkülivé váltak, a kisparasztság tömegesen jutott a tönk szélére. A nehéz helyzetben növekedett a munkásság szervezkedése, az építő- és bőripari munkások, a bányászok és aratómunkások is sztrájkokat indítottak.

7 A Bódvaszilasi-medence községeinek földesurai közben gondtalanul élvezték hatalmas birtokaiknak a cselédek és szegényparasztok verítékén alapuló gazdagságát. Az Alsó-hegyen busásan jövedelmezett a fakitermelés, és a fennsík nagy erdősége gyakorta volt úri vadászatok színhelye. A fennsík Bódva-völgyi oldalának nagy részén három nagybirtokos család osztozott: Tornanádaska földesurai, a Hadik grófok, Komjáti egyik földbirtokos urasága, a Pongrácz család, valamint a volt szádvári uradalom bódvaszilasi birtokainak egy részét a herceg Esterházyaktól megvásárló, Zsarnóról odaköltözött földesurak, a Koós család tagjai. Az Alsó-hegy fennsíkjának Szádvártól nyugatra eső része, Derenk falu és határának kivételével, a Ménes-patak jobb partján húzódó erdő borította hegyvonulattal együtt királyi koronauradalom volt, az ország akkori államfőjének, Horthy Miklós kormányzónak kedvelt vadászterülete, ahová óriási költséggel még medvéket is telepíttetett. Horthy nemegyszer idehozta vadászatokra külföldi államfő vendégeit is. Derenk falunak a közbeékelődése zavarta a nagyúri vadászatokat, és a kis falu határának köves talaján gazdálkodó, szegényesen tengődő derenki parasztok is nyilván nemegyszer orwadászattal szereztek egy kis húst szűkösen élő családjuknak. így a koronauradalom már az 1930-as évek első felében úgy döntött, hogy cserebirtokok felajánlásával elköltözésre bírja a kis falu lakóit, és előbb-utóbb teljesen megszünteti a települést. 1935-től rendszeresen megfordultak a faluban a telekügynökök, igyekezve rábeszélni a lakosságot, hogy minél több család kérje önként a birtokcserét, az áttelepítést. Nagyobb és jobb földet kínáltak nekik cserébe másutt, de az ügynökök nem sok sikerrel jártak, az emberek többsége ekkor még nem volt hajlandó elhagyni szülőfaluját, a nagyapák építette ősi házat.

8 A harmincas évek vége felé az ellenforradalmi rendszer nagyszabású háborús készülődése a termelés fokozását és a gazdasági viszonyok átmeneti javulását hozta magával. A második világháború évei annál súlyosabb helyzetet teremtettek vidékünkön is. Fokozódó terror nehezedett a munkásmozgalomra, és egyre embertelenebbé vált a fajüldözés. 7

Uo. 117-118,121-122,126-134, 151-152. 8

Dénes Gy. 1978a. 470. 127