Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

33. kép. A közelmúltban helyreállított tornanádaskai kastély tornyának oldalát a gróf Hadik és Zichy családok címere díszíti Dénes Gy.-né felv. 1982 foglalkozott szőlőműveléssel, és a szőlők túlnyomórészt a kisbirtokosok kezén voltak. Az 1880-at követő években pedig Szendrő, Szőlősardó, Varbóc, Jósvafő, Szögliget, Bódvaszilas és az egész borvidék szőlőit jóformán terjesen kipusztította a filoxéra. Vidékünk tágabb környékén az első, kereskedelemre is termelő szénbányát 1880-ban Sajókazán nyitották meg, majd 1890 körül kezdett termelni a sajószentpéteri üzem, a Kazinczi Kőszénbánya Rt. A legnagyobb bányavállalkozás, a gróf Andrássy Manó által alapított Borsodi Bányatársulat, amely bérbe vette a kincstártól a rudabányai vasércbányászat jogát, megszerezte a szuhogyi és a telekesi ércbányákat és a kurítyáni szénbányát is, és Barcikáig iparvasutat építtetett ki.

3 De ezek a néhány száz főt foglalkoztató bányák nem oldották meg a Bódva-vidék szegény népének nyomorát, már csak azért sem, mert a bányák egy részében csak idényjellegű termelés folyt. A cukorgyár számára dolgozó edelényi szénbányákban pl. csak a cukorfeldolgozás időszakában, ősztől 3

BAZ tört. 54, 59; Dénes Gy. 1975a. 62-63. 122