Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

község gyér magyar lakosságát. A telepítés évét nem őrzi feljegyzés, de az 1720-as évek végén lehetett, mert a bódvaszilasi plébánia anyakönyveiben 1730-tól szerepelnek Szentandráson a magyarok mellett szlovák nevű családok is. Hogy honnan telepítették ide őket, arról sem maradt feljegyzés, de a szlovákul ma is tudó öregek beszéde a Sáros megyei szlovák nyelvjáráshoz hasonlít, így valószínűleg onnan érkeztek az új telepesek. 1730-ban a romos templom mellett fából épült kápolna állt a hívek számára.

1 s A következő évben ismét volt itt egyházlátogatás, amelynek megállapításai az Esterházy család levéltárában és a bódvaszilasi plébánia irattárában is megtalálhatók. Érdemes idézni amit Szentandrásról írtak: „E falu igen régi temploma a szomszédos dombocskán áll, romjaiba burkolódzva főképp a tetőt nélkülözi s a falak helyreállítására szorul. Benne a szentély íve alatt és középen szentek gyönyörűséges képei láthatók."

16 A romos templomot 1740-ben Zsillavy 28. kép. A tornaszentandrási r. k. templomban „a szentély íve alatt és középen szentek gyönyörűséges képei láthatók"; a templom műemléki helyreállítása során feltárt freskótöredékek Dénes Gy.-né felv. 1982 15 Kalász E. 1968. 18. 1 'EL Fasc. P. Rep. 80; Rk. Pléb. It. Bódvaszilas. 112