Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

Kurucvilág, lengyeljárás, Szádvár sikeres védelme Szádvár 1682 elején már Thököly kurucainak kezén van, akik be is rendezkednek a várban és birtokain. A fejedelem többször is megszállt a várban. Erre utalnak az 1685. évi leltárban szereplő ilyen elnevezések: „Ke­gyelmes Urunk eö Nagysága szállása", „Audienciás Ház", „Uraság Palotája", „Alsó Nagy Palota", „Felső Palota" stb. A korábbi várleltárakban ilyen elne­vezésű helyiségeket nem találunk. 3 9 1683-ban a török mintegy 200 000 ezer főnyi haddal ostrom alá fogta Bécs városát. 40 A császár elmenekült, a körülzárt várost csak Lotharingiai Károly német és Sobieski János király lengyel seregei mentették meg attól, hogy a török prédájává váljék. Bécs fölmentése után a német és a lengyel seregek követték a visszavonuló török csapatokat, és az Esztergommal szem­közti Duna-parton, a párkányi csatában döntő vereséget mértek Kara Musz­tafa nagyvezír seregére. Ezután Sobieski a Felvidéken át hazaindult Lengyel­országba, hogy még a tél beállta előtt Krakkóba érjen.* l Sobieski ellenségnek tekintette Thökölyt és a kurucokat támogató felvi­déki falvak népét is, akiktől ezért a lengyel katonák kíméletlen erőszakkal rekviráltak. A felvidéki magyar falvak lakói a lengyelek fosztogatásai elől igyekeztek elrejteni élelmiszerkészleteiket, amivel súlyos nehézségeket okoz­tak Sobieskinek. A kiéhezett és fáradt lengyel fősereg a királlyal együtt a Bódva völgyén haladt észak felé, és Szendrő váránál tartott pihenőt, ahol a császári kapitány a lengyel királyt uralkodónak kijáró tisztelettel fogadta, és persze a környező falvak magyar népének rovására, fényesen megvendégelte kíséretével együtt. 42 A lengyel sereg következő pihenőhelye Szögliget határában volt. Sobi­eski úgy döntött, hogy még hazaútban megteszi azt a kis szívességet a Habs­burg császárnak, hogy kiveri a kurucokat Szádvárból. Ezért letáborozott sere­gével a szögligeti Nagy-réten és ostrom alá fogta a várat. De a hatalmas lengyel 39 Uo. 150,177 (78), 183-184 (89). 40 Ä. VárkonyiÁ. 1964. 282. a Bécset ostromló török had létszámát mintegy 200 000 főben jelöli meg; TK II. 503. azt írja, hogy a török had a kortársak becslése szerint mintegy 120 000 emberből állt Bár ez utóbbi adat a valószínűbb, a szövegben a na­gyobb létszámot szerepeltetem, mert az általános iskolai történelem könyvben is az áll, és nem akarok a kisdiákokban a tankönyvvel szemben kételkedést kelteni. 4 • TK II. 503-504. * 2 Borovszky S. 1909. 343. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom