Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

kodni. A helyzet azonban nem változik. A vár Rüber 13 évi birtoklása alatt is elhanyagolt marad, a Bódvaszilasi-medence falvainak népét az új gazda is kíméletlenül kizsákmányolja. 1593-ban magyar főúr, Dersffy Ferenc királyi pohárnok veszi zálogba Szádvárt és a hozzá tartozó falvakat (köztük Szilast is), visszatérítve az időközben elhunyt Rüber örököseinek a családjuk által annak idején a kamara részére átadott 24 000 forintot és Dersffy még további 26 000 forintot hitelezett a kincstárnak. Az adománylevél szerint az uralkodó továbbra is 60 német gyalogost tart a várban. Dersffy tartozik a várat, annak ciszternáit, felvonó szerkezetét rendbe hozatni és karbantartani, valamint még az 1567. évi ostrom során 11 öl hosszan ledőlt északi falszakaszt helyreállítani, a várhoz tartozó falvak jobbágyaitól szedett jövedelmei fejében. Dersffy Ferencet, akinek csak egy leánygyermeke volt Orsolya, 1597-ben iktatták be a vár birtokába. Közben ő Sáros várát is megszerezte zálogbirtokul. 1600-ban újabb igénylő jelentkezik Szádvárra és a hozzá tartozó uradalomra Csáky István erdélyi főkapitány személyében, ő tárgyal is a Dersffyekkel a zálogösszeg részükre való visszatérítéséről és ezen az alapon 1604-ben adománylevelet is kap királyától. De miután a zálogösszeget visszatéríteni nem tudja, a vár és uradalom zálogbirtokát 40 000 forint fejében hetesi Pethe László kamarai tanácsos szerzi meg. 1604 októberében azonban Bocskai hajdúinak közeledésére a 60 főnyi német őrség otthagyja a várat, amelybe az addig szolgaian császárhű Csáky Bocskaihoz pártolva, nyomban beköltözik, és birtokba veszi a várhoz tartozó falvakat, köztük Szilast is. A vár udvarbírájává Komjáti Tamást nevezi ki. Csáky István 1605-ben meghal, Szádvár a két fiára száll. De 1606-ban meghal Bocskai is, és most Pethe László visszaköveteli a várat. Közben Csákyné 1608-ban Rákóczi Zsigmonddal tárgyal arról, hogy Csákyék erdélyi Rákóczi-birtokokért cserébe átadják Szádvárat és a hozzá tartozó uradalmat, falvakat. Rákóczi el is jön Szádvárba, szemrevételezi és leltárt készítenek, létre is jön a megállapodás. — De Rákóczi még abban az évben meghal, és ezzel megkezdődik a három család, a Csákyak, Pethék és Rákócziak hat évtizedes pereskedése Szádvárért és uradalmáért, a hozzá tartozó falukért, köztük Szilasért is.

2 3 A török által elpusztított falvakba közben visszatér a lakosság egy része, és újra megindul az élet. Egy századforduló körüli adat szentandrásiaknak a várbeli szolgálatairól tesz említést, az 1605. évi összeírás Szentandráson is Kovácsiban is 5—5 újratelepült portát említ.

24 1612-ben Torna várának birto23

Uo. 146-147,172-175 (38)-(54). 34 Valter 1.1980. 104. 101