Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

lakosságnál is kitartóbban, tovább megőrzi. Vallási tekintetben is hasonult a vidék római katolikus parasztságához. Borsod és Gömör megyében egyébként a reformáció annyira sikeres volt, hogy a 16. század végére alig maradt bennük néhány katolikus parókia. Gömörben a megye legnagyobb oligarchái (a Bebek és Perényi családok) támogatták a reformáció terjedését. „Azonban, ha a vármegye helységeinek legnagyobb része református lett is — írja BOROVSZKY Samu Borsodról még mindig maradtak, különösen Eger vidékén, katholikus parochiák. így biztosan tudjuk, hogy Várkonyban 1597-ben, Balatonban 1600-ban, Nádasdon 1608-ban és Csernelyben 1616-ban katholikus plébános volt a pap." Várkonyon és Apátfalván az egyházi birtokos volt a reformáció legnagyobb akadálya. Gömör megyében az 1636. évi canonica visitatio mindössze három római katolikus papot talált. Ezek közül egyik a szentsimoni volt. (A 14. században épült szentsimoni templom madonnafreskója, a „barkó Madonna" 1423-ból maradt ránk.) Nem ért el állandóbb eredményt a reformáció Hangonyon, Gesztetén, Détéren, Jesztén, Péterfalán sem. Forrásaink nem említik, de Arló is minden bizonnyal végig a katolikus plébániák közé tartozott. Az említett plébániák többségéhez még 2—3 filia, leányegyház is tartozott (pl. Várkonyhoz ózd és Bolyok, Arióhoz Csépány, Járdánháza és Borsodszentgyörgy). Ilyenformán az említett falvak felölelik a mai Barkóság legnagyobb részét, s joggal mondható, hogy ez a vidék a 16—17. században megmaradt katolikus szigetnek. Ezzel már a 16. század végére megteremtődött a népi társadalom és kultúra differenciálódásának egyik alapja. Eltekintve az egyházak ideológiájától, szellemiségétől, ami nemcsak a folklórra, de a társadalmi magatartásra, mentalitásra, paraszti erkölcsre is hatással volt, elegendő itt a felekezeti endogámia következményeire utalni. Ugyanis az egyházak olyan szigorú korlátokat emeltek a különböző vallású emberek házasságkötésének útjába, amelyek a felekezeti csoporton belüli házasodás, endogám gyakorlat kialakulását vonták maguk után. A Barkóság északi és keleti határvonalát ma a protestáns és a katolikus tömbök érintkező zónájában lehet meghúzni (vö. 2. és 3. térkép). Dél és nyugat felől viszont a hevesi palócság nagy katolikus tömbjével határos, ahol az egri püspökség szintén meg tudta akadályozni a protestantizmus elterjedését. Később is kérlelhetetlen ellensége volt a reformációnak, s az egri püspök, aki egyben Heves megye főispánja is volt, II. József türelmi rendeletét egyszerűen törvénybe ütközőnek nyilvánította a megyei közgyűlésen. Gömörben a katolikus restauráció irányítói a jezsuiták voltak, s nem egy esetben fegyveres erőszakkal kényszerítették ki a rekatolizációt. „Herkó páter" jezsuita atya Putnokról irányította a kálvinisták elleni akciókat. Véres zavar22