Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

•*-»fm

K

. 45. kép. Deszkafalazatú csűr, előtte a gazda ünneplőben. Sáta, Borsod m. Dincsér 0. felv. 1939. NMF 83899. Bán-patak és a Jósva völgyében inkább a kisebb, kétosztatú csűrök voltak többségben. Dél-Gömörben és Észak-Borsodban pedig szénatárolásra külön épület szolgál, a rakodó. Ennek nyugati határa éppen a Barkóság hevesi peremvidékével esik egybe. A csűr egyes részeinek elnevezése és használati módja is mutat területi eltéréseket. A Barkóságban a csűrfolyosót szirőntk nevezik (szirőalja, szirőfőggye), mintegy azt bizonyítva, hogy egykor a cséplés, a szemnyerés színtere volt. Ezzel szemben a szomszédos észak-hevesi területen a cséplés, nyomtatás a csűrön kívül történt, s ott az épületnek a középső részét csürvilága, csűralfa, szdrazalfa néven ismerik. A csűrfolyosó két oldalán levő rakodótér elnevezésé95