Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)
1. A TÁJ ÉS NÉPE A magyar népcsoportok felfedezése a múlt század elején a palócok leírásával kezdődött, akikből köztudomásúan HORVÁT István és SZEDER Fábián „faragta" a magyarság egyik híres ágát. A Tudományos Gyűjteményben az 1819. évi első közleményt SZEDER újabb dolgozatai követték 1821-ben, 1829-ben és 1835-ben, s a lelkes cikkírók és szerkesztők mind nagyobb területet soroltak a palócok földjéhez és a palóc dialektushoz. Az említett folyóirat 1834-es évfolyamában (IV. kötet, 130—131. lap) Borsod Kebelének egy fia aláírással azonban közöltek egy levelet, amelyben a kilétét fel nem fedő borsodi honfi tiltakozott a palóc elnevezés ellen: „A Tudományos Gyűjteményben olvasható egyhelyütt Borsod Vármegyei Palótzokról, mikre nézve jelentem ezen észrevételemet: hogy Borsodi Köznépnél itteni Palótzot hallatlan említeni. Jegyzésem ugyan tsak szóhagyomány lehet még is; — talán méltó figyelni illyenekre. A Sajó mentiben ezt halljuk, hogy a Tserneli, Ománi és minden hegyi, azaz: a nagy bükkben lévő Helységek Lakóji Barkók, és Barkóknak neveztetnek, lakó földjüket ismét Barkóságnak." Mai ismereteink szerint a Barkóság tájnév legkorábbi írásos említése ez. Ebben a levélben találjuk az első konkrét helymegjelölést, falvak megnevezését is. Ugyanezen folyóirat előző számában a palócok nyelvéről értekező HORVÁT István még csak ennyit tudott a barkókról: „Itt-ott a' Dunán innen és Tisza körül az ezen szóejtéssel élők Barkóknak is hivatnak, melly név szinte nem ismeretlen Ásia történetiben ... a' Barkók még kevésbé írattak le a' Tudósoktól, mint a' Palótzok." A barkó népnév legkorábbi írásos említése KASSAI József 1833-ban kiadott Származtató, 's gyökerésző magyar-diák szókönyv című munkájában található (1.260—61.), de nem önálló szóként, hanem a gömöri Barka falu nevével összekapcsolva: ,ßarka: Possessio in Comitatu Gömör. Hujus incolae a loco hoc Barkones compellantur, sunt ex progenie Palotzonum, sicuti Matyones Oppidum Coronale Mezőkövesd incolentes. Tam Matyones, quam Barkones sunt Romano Catholici. Ex Barka fit Barkó, sicut ex Apa Apó, ex 5