Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

keveredtek az újságokban a személyéről közölt információk. Nemrégiben BODGÁL Ferenc hitelt érdemlően tisztázta, hogy a nevezetes betyár 1837. november 12-én született Mónosbélen. Apja Vidróczky András juhász, anyja Kormos Panna volt. 1859-ben erőszakkal elvitték katonának, de onnan megszökött. Ezért Egerben töltötte büntetését, de másodszor is megszökött és betyárnak állt. Elfogták, s ekkor már várfogságra ítélték. A komáromi várban, majd egy osztrák várban ült évekig, amíg onnan is sikerült megszöknie. Hazatért szülőföldjére és cimboráival Borsod, Heves, Gömör, Nógrád határvidékén portyázgatott. Igen nagy népszerűségnek örvendett a hatalommal szembeszálló betyár a pásztorok, a kiszolgált katonák és a földmíves nép körében is. Mindenhol voltak barátai, akik bújtatták és segítették üldözőivel, a vármegyei pandúrokkal, zsandárokkal szemben. Domaházán az öreg Petykó és Holló kande János volt a cimborája. Sok csárdát, kocsmát emlegetnek (pl. Szilvás), ahol szeretett mulatni, ahonnan sokszor menekült el a zsandárok eszén túljárva. Rövid idő alatt valóságos népi hőssé vált, mert csak a gazdagok vagyonát, pénzét vette el, de az árvákat, özvegyeket, szegényeket segítette. Lóháton járt, sárgaréz baltafokos és hosszú csövű dupla pisztoly volt a fegyvere. Korának pásztorviseletében járt, bő ujjú inget, vászongatyát, fekete, pitykés mellényt és cifra csuhát hordott. Fején pörge kalapot, lábán ráncos nyakú csizmát viselt. Rövid betyárélete és szomorú vége, amit mindenhol másképp mesélnek, máig foglalkoztatja a nép emlékezetét. Csernelyen úgy tudják, cimborája vágta fejbe a tiribesi hídnál, de vannak olyan történetek is, amelyek lelövéséről, elfogásáról szólnak. Az új stílusú népdalok, betyárballadák többsége a Barkóságban az ő személyével kapcsolatos, mint az alábbi részlet is példázza: Vajdavári híres csárda, Zsandárral van körülállva, Környeskörül, környeskörül, Vidróczkyt most fogták körül. No Vidróczky most gyere ki, Hat vármegye vár ide ki, - Mit ér nekem hat vármegye, Tizenkettő gyöjjön ide . .. A helytörténeti hagyományok, vármondák között megemlíthetőek a Vajdavárhoz fűződő históriák. Borsodnádasdi öregek szerint nevét azért kapta, mert egy vajda lakott benne a lányával. Óriás lehetett, mert Balaton község határából hordta a vizet, ott van máig a Vajda kútja. A várhegyen van egy nagy pince, annak az ajtaját ma már nehéz lenne megtalálni, de állítják, hogy szembe nézett a pétervásári templom bejáratával. Abban a pincében kincseket rejtettek el a hajdani várurak. A kincseket az ördög őrzi veres kakas képében. 157