Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

dott, s fejükre olvasta az összes lopást, ami csak történt az előző évben. T

télethirdetés után a hévérek lecsapták a fejükről a fazekat, mire a rabok felugrottak és elfutottak. A rabvágás annyira kedvelt dramatikus játék volt a vidéken, hogy itt-ott lakodalom végén is játszották (Csernely, Sajóvelezd). A farsangi ivó máig a legtöbbet emlegetett mulatságként él a nép emlékezetében (Szentsimon, Hangony, Zabar). Farsang vasárnapján reggel a szegényebb gyerekek nyárssal a kezükben jártak házról-házra és a következő mondókát adták elő: „óh, óh fassang, kedves idő, Elmúlt már az ó esztendő, Ez újban is vigadjanak, Ha nem adnak szalonnát, Farkas hordja a disznát, Ha nem adnak tojáskát, Girind (görény) hordja a lyukját." (Sajómercse) Ajándékul a háziaktól szalonnát kaptak a nyársukra. A farsangot követte a hamvazó szereda, (száraz szereda, böftfogadó szereda) és a csonka csitertek, majd a hét héten át, egészen húsvétig tartó nagyböjt. Századunkban már nemzedékenként enyhülő szigorúsággal tartották a böjtöt, s az 1940-es években megritkultak az olajos, vajas ételek. Barnán, Zabaron, Cereden az iskolát elhagyó, serdülő lányok hamvazó szerdán mátkatálat készítettek örökzöldből (közepére tojást tettek), s elküldték egyik lány pajtásuknak ajándékbc-. Azontúl mátkámnak szólították egymást. Március 12-én, Gergely napján volt az iskolások ünnepe, a gergelyjárás. Jelmezbe, papír csákókba öltözött gyerekhad (20—25 iskolás) járta végig nyársakkal a falut közülük való kapitány és három-négy káplár vezetésével. Ezt a szokást ISTVÁNF

FY már a század elején kiveszőben levőnek találta, de azért Bánhorvátról egész sereg rigmust, köszöntőt tudott feljegyezni. Az iskolások által összegyűjtött élelem a kántortanítót illette. Falusi tanítók megélhetését segítette elő a karácsony táji ostyahordás is. Az iskolásokkal szétküldött molnárkalácsért a gyerekek babot, lencsét, mákot, tojást kaptak és vittek a mesternek. A húsvét előtti vasárnap (virágvasárnap) szokása a barkaszentélés. Szentelt barkájukat a templomból hazavitték és az ablakban vagy az istállóban helyezték el. Ezen a vasárnapon a Zagyva és az Ipoly közti térségben — de más palóc területen is — népszerű volt a kiszehajtás szokása, aminek a Barkóságb?n semmi emléke nincsen. Fontos eltérés ez a Barkóság és a közeli palóc területek népi kultúrája között. Húsvét előtt mindenki készült a tavasz első nagy ünnepére. Kimeszelték a házakat, megnyírták a lovakat, kipucolták a szerszámokat, söpörtek, tiszto146